2013. április 1., hétfő

Johann Stauss - Waltzes And Polkas (Philharmonic Orchestra Of Győr ) Digital transfer 192 KHz 32 Bit, restored, noise cleaning, and mixed, at Audio Design Studio made 2013.








Strauss_DATA_1

Strauss_DATA_2

Strauss_DATA_3

Strauss_DATA_4


01 - An der schönen blauen Donau - Waltz
02 - Radetzky-March
03 - Kaiser-Waltz
04 - Éljen a Magyar! - Polka
05 - Annen-Polka
06 - Rosen aus dem Süden - Waltz
07 - Pizzicato-Polka
08 - Frühlingsstimmen- Waltz
09 - Tik-Tak-Polka

Szerzo:

Id. Johann Strauss and Joseph Strauss

Eloadó:

Gyori Filharmónikus Zenekar, Vezényel: Sándor János

Megjelenés éve 1977


Közismert anekdota meséli, hogy egy izben Johannes Brahms ezt irta Johann Strauss feleségének emlékkönyvébe, a Kék Duna keringi elsö hangjai mellé: ..Sajnos. nem én komponáltam!” S valóban: a látszólug, könnyű, talpalávaló táncdarabok zenéjét. ötletgazdagsdgát, humorát-liráját-báját-szellemességet bármelyik zeneszerzö megirigyelhetné. Ezek a művek sajátságosan kétarcúak. Egyrészt tökéletesen kielégitik a tánczene funkcióját, másrészt azonban olyan abszolút reinekművek, amelyek mondhatni a tánczenei formák álarcát hordják. E keringők, polkák vagy quadrille-ok mélyében ugyanazt a vildgot fedezhetjhk fel. mint Schumann zongoraciklusaiban, Schubert idillikus dalaiban. Chopin muzsikájában vagy akár Liszt szimfonikus költeményeiben. Egy Strauss-táncdarab éppúgy egy-egy hangulat, egy-egy soha meg nem tudható, rejtett "story” ábrázoldsa, mint az emlitett művek mindegyike. Csak éppen magukra vették a keringő, a polka, vagy más táncforma kötottségét. S mindezzel nem a keringők bevezető zenéire vagy kódáira utalunk, amelyekben többé-kevésbé felfedezhető a cimben adott tartalmi momentum. A keringőciklusok egyes szakaszai. a polkák triói mind más és más hangulatot árasztanak. Gondoijunk csak például a Deli rózsák-ra. Szinte végteleniil áradó lirája nem "kônnyűzenei” álruhába öltözött párja-e Schumann Novellette-jeinek vagy akár Trisztán szerelmi hevületének? S mindehhez vegyük hozzá Strauss zseniális formaérzékét (a keringőciktus, Weber nagy ötlete az ő kezében nyeri el végleges formáját), áradó melodikus invencióját (akad-e két azonos jellegű melódia egy Strauss-valcerben?) és bravúros hangszerelő müvészetében (elég, ha csak a Pizzicato polkára utalunk, amely például a Ravel-vonósnégyes Scherzo-tételének modelije) - és etőttünk áII a romantikus korszak egyik zseniális komponistája, aki tulajdonképpen semmiben sem maradt el kortársaitól, a nagy romantikus zeneszerzőktöl. Teijesen jogosnak érezhetjiük Richard Wagner lelkes szavait: "Klasszikusaink sora Bachtól Johann Straussig terjed!”. S ha - mint Wagner is - a ,,klasszikus” fogalmat nem kormegjelölésre, hanem értékmérésre használjuk. Strauss valôban a nagy klasszikusok egyike. Strauss muzsikáját a régi, .,kedélyes, békebeli” Bécs, az utolsó napsugarakban tündöklő császárváros légköre ihlette. Az a Bécs, az a világ mar régen a múlté, de tovább él Strauss műveiben. S hogy erre a hangulat-megörzésre, erre a felidézőképességre egy zeneszerzői eletmű alkaln’as, hogy erre a szerepre egy évszdzad múltán is teijes sikerrel vállatkozhat - ez a tény önmagában is biztositja Johann Strauss számára a halhatatlanságot.

SANDOR JANOS (1933). Pátyája kezdetén ütőhangszer-művész volt, a Rádiózenekar első timpanistája. Közben elvégezte a karmesterképzőt (Somogyi László, maid Kórodi András voltak tanárai), s hallgatoja volt a sienai Accademia Chigiana mesteriskolájának is. 1961 - 1963 között a hires Pécsi Balett karmestere és zenei vezetője. 1968 óta a Győri Filharmonikus Zenekar vezetőkarnagya, zenekarával és önállóan is több izben szerepelt Európa zenei központjaiban.

Várnai Peter

Nincsenek megjegyzések: