2008. június 11., szerda

Xavier Cugat & The Clebanoff Strings

Download_DATA

01. My Shawl
02. Miami Beach Rumba
03. What A Diff'rence A Day Made
04. Samba De La Cumparsita
05. Jalousie
06. Brazil
07. Yours (Quiereme Mucho)
08. El Cumbanchero
09. Malagueña
10. Besame Mucho
11. Tequila
12. Tabú
13. Maria Elena
14. Begin The Beguine
15. La Paloma
16. Perfidia
17. Siboney
18. The Peanut Vendor

Xavier Cugat - Mambo! Mambo Vol 1 - 2



Download_DATA

Part_1
Part_2
Part_3

CD 1

01. Maracaibo
02. Anything can happen-mambo
03. Cerezo Rosa y Manzano Blanco
04. Mambo O.K
05. Park Avenue Mambo
06. Jamay
07. Mambo gallego
08. El Marijuano
09. Mambo no5
10. Strangers in the dark
11. Mambo ay ay ay
12. Mondongo
13. Mambo gitano
14. Mambolette
15. Carnival in Uruguay
16. Que rico el mambo
17. Uuuh!
18. Mambo at the Waldorf

CD 2

01. Riviera Mambo
02. Humpty Dumpty
03. Yo Quiero Un Mambo
04. Mambo Gordo
05. Society Mambo
06. The Peanut Vendor
07. Mambo Mania
08. El Americano
09. Cuca
10. Mambo No. 8
11. Donde Estabas Tu
12. Mambo Retozon
13. Flute Nightmare
14. Mambo Negro
15. Mi Prieta
16. Africano Soy
17. Sun Sun Babe
18. Mambo En Espana

2008. június 8., vasárnap

Tabányi Mihály - Csillogó Harmonika 1953 - 62 LP Digital transferred, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio





Download
DATA Download


01 - Tabanyi Mihaly - La Cumparsita
02 - Tabanyi Mihaly - Csillogo Harmonika
03 - Tabanyi Mihaly - A Media Luz
04 - Tabanyi Mihaly - Kovacs Erzsi - Hosszu az a nap
05 - Tabanyi Mihaly - Ritka melodia
06 - Tabanyi Mihaly - A penzbol sosem volt eleg
07 - Tabanyi Mihaly - Zaray Marta - Vamosi Janos - Isten veled kis falunk
08 - Tabanyi Mihaly - Fekete feher
09 - Tabanyi Mihaly - Gyertyafeny keringo
10 - Tabanyi Mihaly - Koos Janos - Mond meg ha kellek
11 - Tabanyi Mihaly - Voros malom - Moulin Rouge
12 - Tabanyi Mihaly - Sziami cicak
13 - Tabanyi Mihaly - Kovacs Erzsi - Igy elni jo
14 - Tabanyi Mihaly - Boogie a harmonikan
15 - Tabanyi Mihaly - Az alarcos holgy
16 - Tabanyi Mihaly - Orkan


Tabányi mihály munkásságának egy kis szeletkéje ez a lemez, amely a Hungaroton kiadásában látott napvilágot. Az album 1953 és 1962 között készült felvételek válogatása. Természetesen az LP digitálisan kijavított, és ujrakevert állapotban került ferltöltésre a jobb zenei élvezet reményében

A Tabányi Zenekar törzstagjai 1945- 1962 között

Tabányi Milály (harmonika)
Kovács Gyula ( dob)
Id, ifj Pege Aladár (bőgő)
Turán László (zongora)
Beamter Jenő (vibafon)
Balogh Géza (hawaii gitár)
kovács Andbr ‚( ritmus gitár)


Beamter Jenő - Martiny Lajos - Bűvölet LP Digital transferred, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio




DownloadDATA


Beamter Jeno - Martiny Lajos - 01 - Vibrafonkeringo
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 02 - Orfeo Negro
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 03 - Ne Felj
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 04 - The Man I love
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 05 - Hullo Levelek
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 06 - C'est si Bon
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 07 - Miert ellenkezel
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 08 - Buvolet
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 09 - I Love Paris
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 10 - Stardust
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 11 - Bicska Maxi
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 12 - Laura
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 13 - Siboney
Beamter Jeno - Martiny Lajos - 14 - Kesore jar

MARTINY LAJOS ÉS A MAGYAR SWING


Közel másfél évtizede, hogy nincs köztünk Martiny Lajos, a magyar szórakoztatózene egyik legnagyobb alakja. Tisztesnek mondható kort, 73 évet élt meg, ebből majd ötvenhét évet választott hivatásként örök szerelmének, a zenének szentelt aktív muzsikusként, alkotóművészként. Igazi all around muzsikus volt: zongorista, zeneszerző, hangszerelő, karmester. Ezen kívül a tánczenétől a jazzig, sőt azon túl a szimfonikus zenéig minden szórakoztatózenei stílusban otthonosan mozgott. Hiába tekintélyes azonban az életműve, ha az a mai kor embere számára ismeretlen, vagy csak nehezen hozzáférhető; ha felvételeit, műveit a hazai rádióállomások alig-alig játsszák. Jellemző módon Martiny egyik legjobb korszakából, az 1939-43 között készült Radiola-felvételeiből a német Black Jack kiadó 1986 végén, – a halála után – jelentetett meg egy nagylemezt. A másik nagyszerű korszakból, az 1949-1962 között működött Martiny-kvintett játékáról pedig semmilyen összefoglaló kiadvány nem jelent meg.
Az elmúlt tíz évben csupán öt (!) Martiny-felvételt adtak ki újra. A Liza és az Avalon a Pannonton magyar jazztörténeti nagylemezén (Hungarian Jazz 1912-1948) 1989-ben, a Solitude, a Tain't What You Do és a Lover Come Back To Me a Pannon Jazz CD-jén (Hungarian Swing 1929-1945) 1996-ban látott napvilágot. A következőkben olvasható anyag alapján mindez fájdalmasan kevésnek minősíthető.
Martiny Lajosról írott pályamunkámhoz Simon Géza Gábor bocsátott rendelkezésemre interjúvázlatokat, feljegyzéseket, hangzóanyagokat. Ugyanezen az úton kerültek hozzám Bakos Anikó és Bürger Miklós kézírásos műelemzései, amelyeket felhasználtam.Ugyancsak felhasználtam két rádió- és egy televízió interjút, amelyek szinte a portréműsorok mélységével foglalkoztak Martiny Lajossal. A két rádióműsor: Kotta nélkül, 1978. január 6., beszélgetőtárs Tamássy Zdenkó; Találkozás a stúdióban, 1982. július 13., házigazda Boros Attila. A Magyar Televízió 1983. június 30-án vetített Jazz című műsorában Martiny kissé a háttérben maradt a két másik vendég, Beamter "Bubi" Jenő és Radnóti Tamás mellett.Mivel belátható időn belül nem látok esélyt arra, hogy Martiny Lajos zenéje önálló hanghordozó formájában megjelenjék, inkább az elbeszélő, bemutató részek kidolgozására fektettem hangsúlyt szerény pályamunkámban.
Martiny Lajos pályájának indulása
Történetünk a Belső-Ferencváros egy ötemeletes, két udvaros, liftes bérházában, a Ráday utca 34-ben indul, ahol Martiny Lajos malomipari levelező, és háztartásbeli felesége a legfelső emeleten egy kisebb lakást bérelt. Martiny úr nyolc nyelven beszélt, levelezett és természetesen olvasott. Hamarosan irodavezető lett az egyik legnagyobb malomban. Szabad idejében fuvolázott, felesége pedig a kor divatos hangszerén, cimbalmon kísérte. A házaspár egy háztartási alkalmazottat is tartott, akire akkor hárult sok feladat, amikor a lakásban orvosi segédlettel megszületett az első gyermek, akit apjához hasonlóan Lajos névre kereszteltek. A naptár 1912. június 11-ét mutatott.
Az I. világháború kitörése után a családfő Pozsonyban szolgált tisztként. Magával vitte családját is a Mihály-torony közelében lévő lakásba. Körülbelül egy évet töltöttek ott, a családlánnyal együtt. A kis Lajos Pozsonyban kezdte meg iskoláit, és az első tanévet ott végezte el. 1918-ban a család visszaköltözött a Ráday utcába, de egy nagyobb lakásba. Két szoba, - az egyik ebédlőként szolgált, - egy kisebb szoba és konyha jelentették a komfortot. Az ifjabb Martiny Lajos a Bakáts téri iskolába járt. Közben nap mint nap hallhatta szülei zenélését. A manapság különlegesnek tűnő, már-már egzotikus fuvola-cimbalom duó sok magyaros darabot adott elő házi zenélésein. Martinyék alatt lakott Magyari Imre cigányprímás, a nagyhírű Boka Károly dédunokája, akinek hanglemezeit id. Magyari Imre néven publikálták. Napközben igen sokat gyakorolt és nagy hatást tett a felettük lakó kisfiúra, aki elbűvölten hallgatta a hegedű hangját.
1921-ben Lajcsi, ahogy akkor és később is becézték, megkapta első hangszerét, egy hegedűt. A kilenc éves fiú nem keveredett túl közeli barátságba a hangszerrel – legalábbis akkor még nem. Toporzékolt és üvöltött, hogy neki nem az a hangszer kell. Zenei fantáziáját nagyon megkötötték a hegedű relatíve szűkebb lehetőségei, arról nem beszélve, hogy e lehetőségek kiaknázásához is még sok-sok év tanulásra, gyakorlásra lett volna szükség.Egy évvel később Lajcsi megkapta első pianínóját és megkezdte zongoraleckéit Paschka Aranka zongoratanárnőnél. A mindössze 22 esztendős, magas, nagyon csinos, szép hölgy óriási hatással volt Lajcsira. Mintegy hatvan évvel később Martiny Lajos még mindig hódolatteljes tisztelettel emlegette tanárnője nevét, meseszerűen szép zongorajátékát.
1924-ben született meg Martiny Magda, Lajcsi húga. Magda nem került közelebbi kapcsolatba a zenével, de felnőttként bátyja és barátai koncertjeinek, bemutatóinak elmaradhatatlan vendége lett. Az ifjabb Martiny a Reáltanoda utcai Eötvös Reáliskolába járt. Az iskola mindmáig egyike a legjelentősebb hazai középiskoláknak. Lajos 16 évesen délelőtt a reáliskolában tanult, délután a Zeneakadémiára járt, hetente három este pedig pénzt keresett a tánciskolában, ahol iskolatársai a tánclépéseket tanulták, az etikettet gyakorolták és udvaroltak. Ha még maradt ideje a kamasznak, akkor koncertekre járt. Elsősorban klasszikusokat hallgatott. Csajkovszkij volt a kedvence. Élőben látta/hallotta Bronislav Hubermant, Anton Rubinsteint, Emil Sauert, akik ezekben az években a budapesti hangversenyélet szenzációi voltak. De a hazai művészek koncertjeit is látogatta. Partitúrával a kezében hangról-hangra követte a művészek játékát. Elemezte a darabokat a koncerteken, és amikor az első gramofon a lakásukba került, akkor már hanglezekről is. Majd pedig jött a nagy szenzáció, a detektoros rádió, amely szinte a fülhallgatóhoz láncolta a jó zenére mindig kiéhezett, a zenével soha be nem telő Martiny Lajost.
A Zeneakadémián mind zongorán, mind elméletben Molnár Géza professzor volt a tanára. Napi 4-5 órát gyakorolt a zongorán. A házban, a környéken igen sok befutott zenész élt, és sok kezdő muzsikus nőtt fel. A már említett Magyari Imre cigányprímás hamarosan az első számú magyar cigányzenekar vezetője lett. Gramofonlemezeit tonnaszámra nyomták. Repertoárja a legjelentősebb szalondarabokat is magában foglalta, amint erről a korabeli lemezek meghallgatásakor magunk is meggyőződhetünk. Ugyancsak a házban lakott Szauer Zoltán hegedűművész és tanár. Ő néhány évvel később trombitásként, műsorvezetőként és nem utolsósorban hegedűsként szerepelt az Arizona mulatóban. Szauer volt a híres "neon-hegedűs", akinek hegedűjére Rozsnyai, a mulató tulajdonosa neonvilágítást szereltetett. A szomszéd házban, a Ráday utca 32-ben nőtt föl a három Pikler-fívér, akik közül Róbert és László jelentős zenei karriert futott be. Alig pár házzal odébb, szintén egy 34-es számú házban, az Üllői úton nőtt fel a Martinynál alig néhány hónappal idősebb Pál Sándor, aki mindennapos, szívesen látott vendég volt a Martiny-családnál. Pál Sándor később a Martiny-zenekar másodzongoristája, majd a Magyar Rádió jazz-zenekarának megszervezője lett.
Martiny elsősorban a klasszikusokat szerette, azok közül is a sok vonóst foglalkoztató darabokat. Emellett rendszeresen foglalkozott a napi slágerekkel, a könnyűzenének nevezett hatalmas terület meglehetősen széles spektrumával. Feltehetően már ezekben az években, 16-17 évesen ismerte és talán játszotta is pl. az Alexander's Ragtime Band-et, amelynek számtalan változata forgott a gramofonlemez-játszók korongján.
A szórakozóhelyeken már 1920-tól erőteljesen hódított a jazzband. Elődeik, a magyar ragtime-zongoristák – többek között Székely Aladár és Rozsnyai Sándor, aki később az Arizona mulató tulajdonosa lett – már korábban letették névjegyüket a magyar könnyűzene asztalára. Az ún. ragtime-kompozíciók közül ugyan nagyon sok közönséges napi sláger található, de Hetényi-Heidlberg Albert Lilly Rag-je, Székely Aladár Pension Rag-je és Skeeper Rag-je nemzetközi viszonylatban is állja az összehasonlítást. Ezek a darabok sok kottakiadást értek meg, és előkészítették a talajt a jazzband-ek részére. 1928-ra, amikor Martiny Lajos már rendszeresen nyilvánosan játszott, elismert és bevett - bár sokszor támadott - könnyűzenei forma lett a szórakozóhelyeken a jazzband. Amerikai kottákból, többnyire eredeti hangszerelésekből játszották el jól-rosszul a gramofonlemezekről és a rádióadókból szinte megállíthatatlanul hömpölygő jazzt. Természetesen elsősorban a jazz könnyebb, a nagyközönség számára érthető formájáról volt szó. Hozzá kell azonban tenni, hogy a műfaj szülőhazájában, az Egyesült Államokban sem volt még ekkor pódiumművészet a jazz. Szállodák előcsarnokában és éttermeiben, kávéházakban, tánctermekben és nem utolsósorban a nagy rádióállomások stúdióiban naponta szólt a jazz. Ismerték már Louis Armstrong, Duke Ellington, Fletcher Henderson és mások nevét. Ők zseniális, és egyúttal szerencsés zenészek voltak. Naponta játszott talpalávaló zenéjüket a megfelelő menedzselésnek köszönhetően mind többen ismerték meg a világon. Zenéjük, mint tánczene, használati zene volt. Eredetiben talán több szólóval és hosszabban játszották a darabokat. A nagyközönség általában három perc terjedelmű darabokat hallhatott a gramofonlemez átlagos lejátszási idejéből adódóan. Aki lemezre akart kerülni, annak ebben a lehetőségben kellett gondolkodnia. A közönség sűrített produktumokat kapott, és itt kaptak mind nagyobb lehetőséget a hangszerelők.

Beamter (Bubi) Jenő

(1912. augusztus 7. Budapest - 1984. január 11. Budapest), a mindenki által csak Bubiként emlegetett dobos és vibrafonos a magyar jazz swing és kezdeti modern jazz korszakának kiemelkedő képességű zenésze volt. Egyike az utolsó mohikánoknak, akik még a 80-as években is sikerrel játszották a swingesen gör-
dülő, dallamos jazzt, amellyel oly sok hívet szereztek e műfajnak Magyarországon. Az 1930-ban érettségizett Beamter Jenőt szülei hivatalnoknak szánták, de ő már hét esztendős korában, azaz 1919-ben (jazz)dobosnak készült:
„Akkoriban az apám volt a Póla kávéház tulajdonosa és én, ha tehettem, ott lógtam az üzletben és figyeltem a dobos játékát. Otthon is mindig utánoztam és két fapálcikával játozottam a falon, meg az asztalon. Érzékem volt hozzá. Egy nap vendégeink voltak a kávéházban. Apám produkálni akart, szólt, hogy ugorjak be a dobos helyére. Több se kellett nekem. Mintha csak erre vártam volna, leültem a dob mellé és mindenki ámulatára csodásan vertem a taktust.
Hogy tapsoltak, barátom! „Csodagyerek" – mondták a kávéházban. „Tényleg tehetséges” - jegyezte meg az apám vendége, egy bélyegkereskedő. - ,,Tanítani kellene.” (Örkény István: Bubi)
Dobtanár helyett hegedűtanárt fogadtak mellé. 1930-ban, az érettségi után Bubi hamar megunta az irodista és a kifutófiú szerepét. Raubál Vilmos a M. Kir. Operaház tagja tanította dobolni. Szenvedélye lett a dobolás, majd később a vibrafonozás is. Életteli vérpezsdítő játéka Benny Goodman, Artie Shaw, Paul Whiteman, Jimmy Luncford jazzmuzsikájában lelt külső támaszra, akik jazzlemezeit már a megjelenés napján megvette és rendkívül szorgalmasan hallgatta. Beamter 1935-ben került a Smiling Boys zenekarba és ezzel az együttessel készítette első jazzlemez felvételeit.
A későbbiekben Martiny Lajos különböző jazzformációi (1939-1959), a Horváth Jenő vezette Radiola jazzegyüttes (1940), Vécsey Ernő együttese (1940), a Herrer együttes (1943), a Durium zenekar (1946), a Tabányi és szólistái elnevezésű együttes (1947-1949), Gyulai-Gaál János kisegyüttese (1959), a Deák Big Band (1980) voltak pályafutásának azon állomásai, amelyeknek hangzó dokumentumai ezen a CD-a nem hallhatók. Beamter Bubi legendás jazzfelvételeiből Solymossy Lajos (Lulu) (1913. február 28. Szeged – 1980. München) és Szabó József (1925. május 19. Gyöngyös - 1965. január 6. Budapest) jazz-zongoristáit közreműködésével készült duófelvételek legjavát mutatjuk be. Ezek jelentős része jó 40 esztendeje nem volt kereskedelmi forgalomban kapható. A kiadvány igazi szenzációja a zárószám, a világhírű Szabó Gábor (1936. március 8. Budapest - 1982. február 26. Budapest) legelső jazzlemez felvétele 1956-ból, amelyen Szabó ritmusgitározik








2008. június 5., csütörtök

Three Jacksons - Jacksons' Accordion Parade...... Digital transferred, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio

Download DATA



Egy szenzásiósan harmonikázó triót hallhatunk erről a lemezről. A felvételek az 50'-es évek elejéről származnak, természetesen az akkori kor minőségének figyelembe vételével hallgassa bárki is ezt az albumot. A felvételeket kicsit digitális úton tovább finomítottam, hogy a mai fül számára egy kicsit tetszetősebben szóljon.

Three Jacksons - Accordeon potpourri No 11 deel 1 (1950)
Three Jacksons - Accordeon potpourri No 15 deel 1 (1951)
Three Jacksons - Accordeon potpourri No 17 deel 1 (1951)
Three Jacksons - Accordeon potpourri No 21 deel 1 (1952)
Three Jacksons - Accordeon potpourri No 22 deel 1 (Decca M 34491 H)
Three Jacksons - Accordeon potpourri No 23 deel 1
Three Jacksons - Accordeon Potpourri No 24 deel 1 (1953)
Three Jacksons - Accordeon Potpourri No 25 deel 1 (1953)
Three Jacksons - Accordeon potpourri No 26 deel 1 (Philips P 17225 H)
Three Jacksons - Accordeon Potpourri No 27 deel 1 (1954)
Three Jacksons - Accordeon potpourri No 28 deel 1 (Philips P17296 H AA 17296.1 H
Three Jacksons - Accordeon Potpourri No 29 deel 1 (1954)
Three Jacksons - Accordion Parade_2.jpg
Three Jacksons - Cinco Robles - Loeende Klokke - Een En Twintig Rozen
Three Jacksons - Ik Sta Op Wacht - De Boerinnekesdans - De Postkoets
Three Jacksons - Marianne - The Banana Boat Song - Calypso (Parade No. 7)
Three Jacksons - Que Sera, Sera - True Love - De Smokkelaar (Parade No. 7)
Three Jacksons - Ricordate Marcelino - Oklahoma Tom - Mia Cara Carolina
Three Jacksons - Singing The Blues - Cindy, Oh Cindy - Muskat Ramble
Three Jacksons - So Geht Das Jede Nacht - Auf Cuba Sind Die Mă¤dchen Braun
Three Jacksons - Tulpen Aus Amsterdam - Das Schifferklavier - Mama Nicolini

2008. május 28., szerda

Karel Vlach - Sentimental Journey LP 1974 Digital transferred, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio



Download

Karel Vlach - Sentimental Journey

01 - Karel Vlach Orchestra - In The Mood
02 - Karel Vlach Orchestra - I Know Why
03 - Karel Vlach Orchestra - You Are My Sunshine
04 - Karel Vlach Orchestra - Long Ago And Far Away
05 - Karel Vlach Orchestra - String Of Pearls
06 - Karel Vlach Orchestra - Moonlight Serenade
07 - Karel Vlach Orchestra - Sentimental Journey
08 - Karel Vlach Orchestra - At The Woodchoppers Ball
09 - Karel Vlach Orchestra - Stardust
10 - Karel Vlach Orchestra - Little Brown Jug
11 - Karel Vlach Orchestra - Laura
12 - Karel Vlach Orchestra - Dearly Beloved
13 - Karel Vlach Orchestra - Chattanooga Choo Choo

2008. május 27., kedd

Julie London - All Through The Night - (Remastered)

01 - Julie London - Ive Got You Under My Skin
02 - Julie London - You Do Something To Me
03 - Julie London - Get Out Of Town
04 - Julie London - All Through The Night
05 - Julie London - So In Love
06 - Julie London - At Long Last Love
07 - Julie London - Easy To Love
08 - Julie London - My Heart Belongs To Daddy
09 - Julie London - Evry Time We Say Goodbye
10 - Julie London - In The Still Of The Night
11 - Julie London - Youd Be So Nice To Come Home To

2008. május 26., hétfő

Frank Sinatra - Capitol Collector Series / Digital transferred, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio




Frank Sinatra and Ray Anthony Orchestra

Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 01 - I m Walking Behind You
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 02 - I ve Got the World on a String
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 03 - From Here to Eternity
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 04 - South of the Border - Billy May
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 05 - Young at Heart
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 06 - Don t Worry Bout Me
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 07 - Three Coins in the Fountain
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 08 - Melody of Love
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 09 - Learnin the Blues
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 10 - Same Old Saturday Night
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 11 - Love and Marriage
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 12 - (Love Is) The Tender Trap
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 13 - (How Little It Matters) How Little We
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 14 - Hey Jealous Lover
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 15 - Can I Steal a Little Love
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 16 - All the Way
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 17 - Chicago
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 18 - Witchcraft
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 19 - High Hopes
Frank Sinatra and Ray Anthony Orch - 20 - Nice and Easy





Hungarian Jazz 1912 - 1948 Archiv - Digital transferred, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio




Download

Néhány éve a televízióban és az írott sajtóban is elhangzott, a Magyar jazz gyakorlatilag az 1950-es évek óta létezik. Az a néhány művész,- aki a 20-as, 30-as évek jazz úttörőjének szá- mított, udvariasan tiltakozott, de még arra sem került sor, hogy bár- milyen dokumentum megjelenhessen hanglemezen régi jazzemlékeinkből. Így a kedves hanglemezhallgató most egy feltérképezetlen fehér foltot" tart a kezében, ritka és régi lemezekből válogatva. A jazztörténet iránt érdeklődők találkozhattak ugyan néhány Magyar jazztörténeti kiadvánnyal (pl. az angol Harlequin, vagy a német 8lack Jack lemezein) ezek hiába az egyetemes jazztörténet részei, itthon gyakorlatilag elérhetetlenek. Összeállításunkban fontos szempont volt, hogy a már meglevő kiadványokkal ne legyen átfedés, ugyanakkor minél több együttest, szólistát mutathassunk be. Ehhez nyújt segítséget a tagok nevét és a felvételek adatait tartalmazó diszkográfiai összeállítás. Ennek ellenére sok kiváló előadóművész maradt ki helyhiány miatt, ugyanis az eddig feltárt anyag is igen bőséges. A régi és ritka hanglemezek sok darabja egyben technikatörténeti ritkaság, hiszen a két első felvétel pl. 1912-ben készült. A gyűjtemény első két darabja a jazz előtörténetét képviseli. A „Medvetánc" két igen népszerű előadóművész, Solti Hermin és Király Ernő előadásában hangzik fel. Az Első Magyar Hanglemezgyár döntően fúvósokból álló zenekarát valószínűleg a fiatal és később ünnepelt komponista, MBrkus Alfréd vezényli. Még ebből az évből további 10-11 változata ismeretes hanglemezen, ami ha meggondoljuk, hogy Irving Berlin egy évvel korábban, 191 1-ben komponálta Amerikában, mindenesetre naprakész lemezgyártói in- formációkra utal. Az előtörténet következő darabja egy ragtime, cigányzenekari előadásban. Valószínű, hogy ifj. Berkes Béla az előadó, ugyanis ismeretes egy sor berlini felvétele ragtimes darabokból és köztudottak amerikai kapcsolatai és szereplései is.A jazz elterjedését Magyarországon a világjáró külföldi artisták, táncosoknak és külföldi hangszeres kísérőiknek tulajdoníthatjuk. Először a szórakozóhelyek divatos kuplé műsorai kezdenek a ragtime feléközelíteni, majd a 10-es években egész ragtime generáció tűnik fel. Rozsnyai Sándor zongorista, aki később a híres Arizona mulató tulajdonosa, Márkus Alfréd zongorista és komponista, vagy Székely Aladár, aki később Amerikába települt és valódi, maradandó rag kom- pozíciókat jelentetett meg, az amerikai Leo Feist kiadónál.Az előtörténet a zenekarok átalakulásával folytatódott. A cigányzenekarok műsora és hangszerösszeállítása is hirtelen változik. Egy korai felvétel: „Rózsabokorban terem a nő'" Gershwin: Somebody Loves Me c. darabjának cigányzenekari feldolgozása. Vörös Feri Berlinben játsz sza lemezre a „Mississipi Rag"-et és a József Főherceg Szálló bárja 1920-ban így hirdet: „Hallotta-e már Csorba Gyula cigányzenekarától a legújabb ragtimeokat?" A szórakozóhelyek szalonzenekarai is nagy átalakuláson mennek keresztül. Felbukkannak az első szaxszofonok, banjok és ezzel a kombinált zenekarok. Először csak külsőségekben (maguk készítette ormótlan dobokkal, tölcséres hegedűkkell, később zenéjükben is jazzes elemekkel. A Színházi Élet c. folyóirat 1920-ban „City Jazz Band-et", 1921-ben Steiner Simi Jazz Bandjét hirdeti. Egymás után fordulnak meg és nemcsak Budapesten a híres külföldi zenekarok. Murray Spiegel fehér amerikai együttese, BillyArnold, Edgar Adeler, Paul von Bolly, az Odette-H. Wellmann fekete táncduett, a londoni Savoy Hotel zenekara. A Zeneakadémia elsötétített nézőterén pedig Hubay Jenő és Dohnőnyi Ernő nézte-hallgatta a zseblámpával vezénylő Teddy Sinclairt...Az átmeneti időszakot a következő két darab képviseli. A „The Jolly Boys'" zenekar ekkor már évek óta Nyugat Európában turnézott, rendszeresen szerepeltek a nagy rádióadók műsoraiban. A zenekar 1929-ben Koppenhágában készült felvétele több szempontból is figyelmet érdemel. Hangszerelése és szaxszofonkórusa - a felvétel időpontjához képest - meglepően korszerű. Két jazzszólistával (Kálmán Miklós zongora és Schenkelbach Fülöp szaxofon) is erősödtek. Természetes könnyedséggel használják - az akkor ritka baritonszaxofont, a szax kórus, kiegészítve a dobos Bechtolddal, gyakran vált hegedűre. Az átmenet második példája a Mocsányi-Lakos duo „Oh Monah"-ja. Az énekes-hangszeres duo ekkor már túl van a századik lemezfel vételén. Mocsányi László zongorán, Lakos Tibor hegedűn és,banjon játszik, ha kell csak duettként, de leggyakrabban Európa legmegbecsültebb big-bandjainek kíséretével. 1 928-tól Berlinbe - az akkori könnyűzenei fővárosba - tették át székhelyüket, ahol a számtalan hanglemez mellett, az egyik első hangosfilm főszereplői is. Jellemzően színpadi show, amelyet felépítenekmaguknak, népszerűségüket a látvány és a magyarul, németül, angolul előadott tréfás szövegek mellett a hangszerimitációk és a scatének kísérletek is növelték. A gyűjtemény harmadik, elkülöníthető része a big-bandek válogatása. A 30-as években egy sor hazai lemezgyár válogathatott a nagyzenekarok közül, sokan saját stúdióegyütteseket szerveztek. Volt időszak, amikor Budapesten 10-12 nagyzenekar játszott, amelyek közül a legtöbb tudatosan használt jazz elemeket és improvizáló jazzmuzsiku sokat igyekezett szerződtetni. Hat felvételt választottunk a big bandek - legalább vázlatos - bemutatására. A Radiola lemezgyár két formációt támogatott. Buttola Ede és Len Hughes együtt szerepeltek, majd külön-külön szerveztek nagy zenekart. Len eleinte Raymond Scott nyomdokain haladt (Twilight in TurkeyJ azután fokozatosan külön hangzást alakított ki. Sajátosan egyéni hangszereléseiről ismerjük Martíny Lajost, aki számtalan nagyzenekari felvételén mindig külön úton járt. Nála is remek szólisták szerepelnek, akik közül többen, később önálló zenekarokat szerveztek. Chappy (Orlay Obendorfer Jenő) a 40-es évek legnépszerűbb és egyik legjobb big-bandjét vezette. Pályáját színészként kezdte, táncosként, azután dobosként folytatta. A 20-as években a fekete Arthur Briggs trombitás zenekarában fatáljuk, azután Európán kívül a Távol Keletet is bejárta hol dobosként, hol zenekarvezetőként. Néhány év múlva ismét Budapesten szerepel, de már karmester és zeneszerzőként. Nevéhez fűződik a legkülönbözőbb dobpárbajok népszerűsítése és néhány remek felvétel a 9 éves csodagyerekkel, a később híressé vált Tommy Vig-gel. Chappy zenekarában hallhatjuk Weisz Api dob betétjeit. A felvétel azért is fontos, mert a tragikus sorsú dobos játékáról kevés hangdokumentum maradt. A nagyzenekari válogatást a Durium Swingband és Filu együttese zárja. Schlotthauer ismert bőgős és hangszerelő, de nagyzenekarvezetőként talán itt mutatkozik be először.Schelkelbach Filu többnyire combokat vezetett, csak ritkán bővítette ki együttesét. Remek szólistákat hallhatunk nála is, akárcsak a lemez negyedik részeként kezelhető combo összeállításunkban.A Martíny és Herrer kisegyüttesek a régi hot clubok hangulatát idézik. A hazai jazzmuzsika történetében fontos esemény, hogy a 30-as években - nem egészen előzmények nélkül - feltűnt egy autodidakta, igen virtuóz hegedűs-gitáros nemzedék.Sokban rokoníthatók a francia-belga hot hagyományokkal (Grapelly, Reinhardt) és talán nem túlzás, hogy több nemzetközi figyelmet is érdemelnének.A hegedűsök közül néhány név: Rácz Lexi, Radics László, Radics Gábor, Kiss Elemér, Szabó Sándor, Csányi Mátyás. Gitáron sem kicsi a sor: Sárközi Gábor, Horváth Sándor (a „Nagy Patkány") és a későbbi sztárok: Kovács Andor, Bacsik Elek, Zoller Attila, Szabó Gábor. Az egyik legaktívabb gitárművész Horváth Sándor szólófelvételeiből alig maradt fenn hanglemezfelvétel. Kísérőként viszont sokszor talál- találkozhatunk vele. Így hallhatjuk, egy ma már divatjamúlt – annak idején népszerű - műfajban, amelyet „zongoraszóló ritmus kísé- rettel ' címmel szerepeltetett a radio és a lemezgyárak. Górody G. Antal zongoraszólója a műfaj tipikus példája. A kiváló technikai felkészültségű muzsikus főfoglalkozása énekes, a bőgős Kurz Károllyal együtt, akik számtalan énekes felvételük mellett inkább, csak kirándulásnak tekintették az instrumentális felvételeket. A másik ritmuskíséretes zongoraszólót Vécsey Ernő játssza. Ő is sokoldalú, jól felkészült pianista, aki a Kék Rapszódia, Varsói koncert hangver-senybemutatói mellett olyanokra is vállalkozott, hogy próba nélkül vállalta a beugrást a lengyel Wichary dixielandzenekarának zeneaka-démiai bemutatkozásakor.Herrer Pál a Deepsy Doodle felvételén harmonikával szerepel. Hoszszú pályafutása során zeneszerzés tanulmányokat folytatott Párizsban Darius Milhaudnál, szaxofonos volt Eddie South zenekarában, zongoristaként, zenekarvezetőként, később pedagógusként tevékeny-kedett. Még egy harmonikaidézettel szolgál antológiánk, Tabányi Mihálytól a Japanese Sandman-t hallhatjuk. Tabányi kisegyüttesével is sok lemez készült. A virtuoz muzsikusról kevesen tudják, hogy bőgős- ként indult, méghozzá a lemezünk elején is szereplő Mocsányi-Lakos duett kísérőjeként. Zenekara tánczene, savinges jazzfelvételek után modern (west coast, cool stílusú) felvételeket is készített. Végezetül még egy improvizáló, néhol be-boyba hajló zenekar: Schenkelbach Fülöpé. Filu a koppenhágai Jolly Boys felvétel után majd húsz évvel, már régen önálló zenekarvezető. Akárcsak a Mar- tíny comboban, nála is a legtöbb tag egyéni, jól felkészült invenciózus szólista.A magyar jazz 1912-1948 lemezantológia valószínűleg csak nagyon vázlatos képet ad jazzmuzsikánkról. Ha a bevezetőben említett „fehér foltot" csak kicsivel is csökkenti, már elérte célját.

A hanganyaghoz az archívum anyagát Csányi Attila szerkesztette


Xavier Cugat - Cugi's Cocktails (1963)


Download

Cugi's Cocktails - Xavier Cugat (1963)


1. Cuba Libre
2. One Mint Julep
3. Old-Fashioned
4. Daiquiri
5. Cocktails for Two
6. Rum and Coca-Cola
7. Cugi's Cocktail
8. Grasshopper
9. Blue Champagne
10. Zombie
11. Manhattan
12. Singapore Sling

2008. május 24., szombat

John Kirby - Rehearsin' for a Nervous Breakdown




Download_1
Download_2

John Kirby - 01 - Sweet Georgia Brown
John Kirby - 02 - Blues Petite
John Kirby - 03 - It feels Good
John Kirby - 04 - Front and Center
John Kirby - 05 - Andiology
John Kirby - 06 - Coquette
John Kirby - 07 - Zooming at the Zombie
John Kirby - 08 - Opus 5
John Kirby - 09 - Blue Skies
John Kirby - 10 - Jumping at the Pump
John Kirby - 11 - 20th Century Closet
John Kirby - 12 - Royal Garden Blues
John Kirby - 13 - Can't we be Friends
John Kirby - 14 - Beethoven Riffs On
John Kirby - 15 - Rehearsing for a Nervous Breakdown
John Kirby - 16 - Undecided

John C. Kirby

JOHN C. KIRBY, M. D. For the past fifteen years the name of Dr. John C. Kirby has been increasingly identified with the best tenets of medical and surgical science in the city and vicinity of Cedar Vale. By many of the longest established and most conservative families his skill, resource and obliging temperament have come to be regarded as indispensable, and there exist many who are indebted to him for their restoration to health, happiness and usefulness. Doctor Kirby has the zeal which recognizes no limitations in his profession, and the great unrest which projects him into ever-widening channels of research. His most prized attributes in part are inherited from colonial sires, who braved the perils of early Carolina and whose successors, when duty called, followed the martial fortunes of Washington in the winning of American independence.

John C. Kirby was born in Benton County, Missouri, January 7, 1864, and is a son of Robert and Nancy J. (Davis) Kirby. The earliest American ancestor of the family came to North Carolina from England, prior to the War of the Revolution, in which the great-grandfather of Doctor Kirby fought as a soldier of the Continental line. Robert Kirby, the grandfather of the Doctor, was born in North Carolina, fought as an American soldier during the War of 1812, became a pioneer into Tennessee, and in 1843 moved to Benton County, Missouri, where he passed the remainder of his life as an agriculturist and died before the birth of his grandson.

Robert Kirby was born in 1832, in Tennessee, and was eleven years of age when taken by his parents to Benton County, Missouri. There he was married and engaged in farming, and had just gotten himself nicely started upon an agricultural career when the Civil war came on to interrupt his forward march to prosperity and to end his life. As a son and grandson of soldiers he enlisted in the Home Guards, in Missouri, and in 1865, while endeavoring to assist his comrades in the capture of a band of roving guerrillas, was treacherously shot and killed by these free-booters, who were wearing Federal uniforms. Mr. Kirby was a stanch republican and a faithful member of the Christian Church. He married Nancy J. Davis, who was born in 1833, in Kentucky, and died in 1907, at Sedan, Kansas, and they became the parents of five children: Jacob, who was an employe of the Missouri Pacific Railroad and died in 1899, at Arkansas City, Kansas; Emory D., who was a college professor at Battle Creek, Michigan, for a quarter of a century and died in 1915, in New Mexico, whence he had gone to restore his health; James J., who is manager of the Fitch Manufacturing Company, at Boone, Iowa; Lucinda, of Berrien Springs, Michigan, widow of William Curtis, who was an Adventist minister; and Dr. John C., of this review. The mother of these children was again married, being united with O. H. Sheppard, a farmer of Sedan, Kansas, who died at that place in June, 1912. They became the parents of four children, as follows: O. H., who is engaged in farming in the vicinity of Geary, Oklahoma; Cornelia, who is the wife of R. Heinebaugh, a retired merchant of Sedan; Alice, who is the wife of Herbert Comer, in the United States mail service at Sheridan, Wyoming; and Annette, who is also married and a resident of Wyoming.

John C. Kirby received his early education in the country schools of Butler County, Kansas, to which locality he had been brought as a child of eight years by his mother and step-father. Subsequently he went to the Kansas State Normal School, at Emporia, where he took the academic course, and following this spent a part of one year at the Kansas University. He then commenced his medical studies at Iowa State University Medical College, from which he was graduated with the class of 1892, and receiving the degree of Doctor of Medicine, and since that time has taken two post-graduate courses in the Chicago Post-Graduate Medical College, one in 1901 and one in 1907.

Doctor Kirby commenced the practice of his profession at Barnston, Nebraska, where he remained two years, and where he passed through a part of his career that is always the most difficult for the young physician. He next changed his field of activity to the community of Verona, Illinois, and remained there for eight years, and in 1901 came to Cedar Vale, where he has since remained. He has been engaged in a general medical and surgical practice at Cedar Vale, and the community has generously and readily responded to his bid for co-operation with commendable promptness and mutual benefit. His offices are located in the Dosbaugh National Bank Building, and his home, which he owns, is on Maple Street. Doctor Kirby belongs to the American Medical Association, the Kansas Medical Society and the Chautauqua County Medical Society, and his high standing among his fellow practitioners is evidenced by the fact that he is president of the last named association. He has been successful financially, as well as professionally, and is the owner of valuable farming interests and oil lands. Formerly he was vice president of the Alene Oil Company, of Oklahoma. A prominent and popular fraternalist, he belongs to Barnston Lodge No. 165, Ancient Free and Accepted Masons, of Barnston, Nebraska; Cedar Lodge, Independent Order of Odd Fellows, of Cedar Vale; Cedar Vale Lodge, Ancient Order of United Workmen; and Cedar Vale Camp, Modern Woodmen of America.

In 1898, at Verona, Illinois, Doctor Kirby was married to Miss Lois Dondanville, who died at Cedar Vale in 1907. They had three children: Louise, born November 24, 1899, now a junior at the Cedar Vale High School; Jeane, born November 24, 1899, twin of Louise, and a member of the same high school class; and Evelyn, born in April, 1903, who is attending the graded schools. In 1909, at Winfield, Kansas, Doctor Kirby was married to Miss Bertha McNeely, a daughter of William and Sarah (Houston) McNeely, residents and retired farming people of Cedar Vale. Dr. and Mrs. Kirby are the parents of one son, John Paul, born April 19, 1910. Energy, adaptability, gentleness and sympathy have blazed the way for a gratifying realization of professional ambitions, and by the same token it may be said of Doctor Kirby that much is promised to a man who has, in addition, the maturity, practical experience and broad outlook upon life of fifty-three years.


Paul Whiteman And His Orchestra 1 1920 - 1935 / 78' RPM noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio

Download_1_DATA
 
Download_3_DATA

 


Paul Whiteman - válogatás lemezének ez az első albuma. Ebben a válogatásban az 1920 - 1935-ös éveket felölelő időszakot szedegettem össze. Ennek az abumnak az édekessége, hogy az itt szereplő vlogatások között ( 07 ) énekel Bing Crosby is. Nagyon sok hirnévre szert tett előadó köszönheti ismertségét Paul Whitemannek.


Felvételek címei

Paul Whiteman - 01 - Wang Wang Blues
Paul Whiteman - 02 - Whispering
Paul Whiteman - 03 - Way Down Yonder In New Orleans
Paul Whiteman - 04 - Footloose
Paul Whiteman - 05 - Charlestonette
Paul Whiteman - 06 - St. Louis Blues
Paul Whiteman - 07 - Muddy Water
Paul Whiteman - 08 - I'm Coming Virginia
Paul Whiteman - 09 - Whiteman Stomp
Paul Whiteman - 10 - Sensation Stomp
Paul Whiteman - 11 - Lonely Melody
Paul Whiteman - 12 - Mississippi Mud
Paul Whiteman - 13 - Sugar
Paul Whiteman - 14 - 'Tain't So Honey 'Tain't So
Paul Whiteman - 15 - That's My Weakness Now
Paul Whiteman - 16 - Felix the Cat
Paul Whiteman - 17 - Because My Baby Don't Mean Maybe Now
Paul Whiteman - 18 - China Boy
Paul Whiteman - 19 - Oh Miss Hannah
Paul Whiteman - 20 - Rockin' Chair
Paul Whiteman - 21 - Itchola
Paul Whiteman - 22 - Farewell Blues

2008. május 23., péntek

Paul Whiteman & His Orchestra - Alexander's Ragtime Band - Digital cleaning and mixed, at Audio Design Studio




Download_1_DATA


Download_2_DATA


Paul Whiteman felvételei az 1926-os évektől kezdődően vettek nagy fordulatot, amikor feltalálták a szén mikrofont. Ettől kezdve a lemezeik sokkal szebben szóltak, mint a tölcséres hangrögzítés korában, és értelemszerűen a felvétel technikája is alaposan megváltozott. Ezek a hatások a korabeli és az azt követő évektől erőteljesen hallatszottak a lemezeiken és természetesen más felvételeken is. Az óriási létszámú zenekarával mindenféle műfajt eljátszott, ami egy ekkora létszámmal szereplő jazz zenekartól elvárható volt. A komolyzenei alkotásoktól, a swingen keresztül, a klasszikus fúvós zenéig, mindent eljátszottak. Eklatáns példa erre az album végén hallható Beer Barrel Polka, amit 1926-ban New Yorkban a Victor hanglemezgyárban vettek fel. Ez azért is érdekes mert szenzációs az a hatás és dinamika, ami ebben a felvételben található.... Ugye 1926-ot írunk, ne felejtsük el! Természetes tegyük hozzá még azt is, hogy ezért minőség javulásért főként a mai digitális lehetőségek adda varázslatokat kel úgymond felelőssé tenni. De természetesen a többi felvétel is bizony kiállja a próbát. A felvételek a saját gyűjteményem egy kis szeletkéje ebből a kórból


A felvételek címei

01 - Ain't Misbehavin' 7-9-1935 New York Victor
02 - Alexander's Ragtime Band 5-15-1939 New York Decca
03 - Broken-Hearted 6-22-1927 New York Victor
04 - At Twilight 9-6-1929 New York Columbia
05 - Ah-Ha! 5-6-1925 New Jersey Victor
06 - After You've Gone 10-18-1929 New York Columbia
07 - After You've Gone 10-18-1929 New York Columbia
08 - All of Me 12-1-1931 Illinois Victor
09 - Announcer's Blues 9-7-1935 New York Victor
10 - Autumn Leaves 3-15-1929 New York Columbia
11 - Bell-Hoppin' Blues 2-7-1929 New York Columbia
12 - Black Bottom 2-23-1923 New York Victor
13 - Charleston 8-30-1956
14 - Coo Coo 10-9-1923 New York Victor
15 - Coquette 4-22-1928 New York Victor
16 - Dengozo 12-8-1932 New York Victor
17 - Everything's Made for Love 4-22-1928 New York Victor
18 - Forget-Me-Not 6-2-1925 New Jersey Victor
19 - Gloomy Sunday 1959 New York
20 - Grizzly Bear 4-6-1939
21 - I'm On the Crest of a Wave 10-29-1923 New York Victor
22 - Out O' Town Gal 9-16-1925 New York Victor
23 - Blue Hawaii 6-10-1924 New York Victor
24 - Cindy, Oh Cindy 3-2-1928 New York Victor
25 - Old New England Moon 11-2-1925 New York Victor
26 - Beer Barrel Polka 2-27-1926 New York Victor

The Three Suns - On A Magic Carpet 1960


Download

The Three Suns - On a Magic Carpet (1960)


1. Canadian Sunset (2:57)
2. Lisbon Antigua (2:44)
3. Terry Theme (3:16)
4. High Noon (Do Not Forsake Me) (3:35)
5. Moritat (3:15)
6. The Poor People of Paris (Jean's Song) (2:47)
7. Blue Tango (2:37)
8. Meet Mr. Callaghan (2:20)
9. The Song from Moulin Rouge (Where Is Your Heart) (2:17)
10. Ruby (2:44)
11. The 3rd Man Theme (2:28)
12. Fleur de Paree (2:07)


2008. május 22., csütörtök

Polkas and Waltzes - Personal Selected Digital transferred - noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio ( 2008 )



Ez a válogatás egy magán gyújtemény egy része. A felvételek sajnos, más más korok minőségét tükrözik, de a lehetőségekhez képest próbáltam közelíteni a hangzásvilágát a felvételeknek. Sajnos néhány számban a régi felvételek, vagy a nem megfelelő hangrögzítés eredményeként, hallhatóak torzítások, túlvezérlések, de hát ez van. A lehető leghasználhatóbb zenéket próbáltam kiválasztani a sokaság közül, remélem sikerült. A felvételek nem a Hi-Fi mezőnybe tartoznak, de azt hiszem azért így is hasznáhatóak. Egyébként is a jelszó, hogy a kidobástól mentsük meg a felvételeket - hát ezek igazán már a kuka szélén hevertek, de remélem ezek már nem kerülnek oda!

Traclist

01 - Eric Noltkamper - Enjoy Yourself Polka
02 - Pecon & Trebar - Good Neighbour Waltz
03 - Frank Novak - Loyze Slak Polka
04 - Jozé Burnik - Polka Express
05 - Schriebl & Hupperts - Polka Pal Polka
06 - Orig. Jaklinger - Kaotenpolka
07 - Eric Noltkamper - I Remember Waltz
08 - Die Mooskirchner - Fuchshof Polka
09 - Die Regento Stars - Lebenlust Walzer
10 - Frank Novak - Hot Pants Polka
11 - Alex - Honky Tonk Button Box Polka
12 - Die Innsbrucker - Isi Polka
13 - Frank Novak - Hoyer Waltz
14 - Eric Noltkamper - Tiny Tim Polka
15 - Slavko Avsenik - Auf Der Bergwiese
16 - Gilde Duo - Tritsch Tratsch Polka
17 - Schriebl & Hupperts - Wodka Polka
18 - Die Regento Stars - Regento Polka
19 - De Electronica's - Draaimolen Wals
20 - Alex - Du Tam Al's Polka
21 - Bele Zvezde - White Star Polka
22 - De Heikrekels - Camping Polka
23 - De Electronica's - Tick Tack Polka
24 - Eric Noltkamper - Annie O Waltz
25 - Frank Novak - Roaring 20's Polka
26 - Alex - Emily's Waltz
27 - Grenzland Sextett - Schäferpolka

2008. május 21., szerda

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról LP / Digital transferred - noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio


Képzelt riport... Déry Tibor

Déry Tibor, Presser Gábor, Adamis Anna, Pós Sándor. Marton, Tahi Tóth, Almási, Balázs, Kern, Szakácsi, Koncz, Hegedűs D. … 1973 tavaszán mutatta be a Vígszínház a kisregény adaptációját. Jegyet még a 350. előadás után is nehezen lehetett rá szerezni.

Itt most, ezt az eredeti LP változatot kijavítva, teszem mások számára is elérhetővé.

Download

2008. május 20., kedd

Manhattan Ragtime Orchestra





Egy album mely a régi idők emléket teszi hallhatóvá, mai köntösbe helyezve a jazz kezdeti korszakának felejhetetlen dallamaival Scott Joplin... stb

Belehallgatás / Hearing opportunity

Download