Kalmár Pál - Emlékszik még kislány? LPM 16709 QUALITON 1985 - Digital transfer noise cleaning and remastered at Audio Design Studio 2020 th.

Download    01    02    03    04 

>>PLAY >> Szeressen egy kicsikét 

>>PLAY >> Vasárnapi randevú

A1 Emlekszik meg, kislany

Dalszerzo - Cz. Nemes Gyula , Zach Istvan

A2 Minden rendes urilany

Dalszerzo - Sally Geza , Szecsen Mihaly

A3 Hazudik az alom

Dalszerzo - Ilniczky Laszlo , Zerinvary Andor

A4 Egy vallomas

Dalszerzo - Kola Jozsef , Szecsen Mihaly

A5 Szeressen egy kicsiket

Dalszerzo - Fenyes Szabolcs , Mihaly Istvan

A6 Elmondani, jaj, de nehez

Dalszerzo - Dr. Sandor Jeno , Keller Dezso

A7 Mar megettem a kenyerem javat

Dalszerzo - Dr. Sandor Jeno , Szenes Andor

A8 Madonnam, az  elet tuzpiros virag

Dalszerzo - Kola Jozsef , Szenes Ivan

B1 Egy hangulat

Dalszerzo - Szanto Armand , Szecsen Mihaly , de Fries Karoly

B2 Valse Triste

Dalszerzo - Vecsey Ferenc , Salver Bela

B3 Nagysagos asszonyom

Dalszerzo - Rado Jozsef , Szecsen Mihaly

B4 En mindig csak adtam

Dalszerzo - Kovacs Karoly (2) , de Fries Karoly

B5 Vasarnapi randevu

Dalszerzo - Seress Rezso 

B6 Balalajka sir az  ejben

Dalszerzo - Fenyes Szabolcs , Mihaly Istvan

B7 En almomban egyszer

Dalszerzo - Szabo Kalman

B8 A szemed (Natale)

Dalszerzo - Eldo Di Lazzaro , Salver Bela

B9 Ugy neha visszanez az ember

Dalszerzo - Hegedus Tamas , Punkosti Andor

Zenekarok:

Chappy Zenekara  ( B9), 

Frank Fox Tanczenekara  (A8), 

Heinemann Sandor Zenekara ( A1-A3), 

Mandits-Damith Tanczenekara  (A4, A5, A7, B3) 

Odeon Tanczenekar  ( A6, B1, B2, B4-B6), 

Dobbri Saxophon Zenekara  (B8), 

Szabo Kalman Jazztrioja (B7)

--------------------------------

Összeallította - Saghi Istvan

Grafika - Varga Judit

Technikus - Pecsi Ferenc , Selmeczi Imre 

Kalmár Pál 1900-ban született Mezőtúron. A századunkkal egyidős művész az első magyar énekes, aki korában egyedálló népszerűségét a gramofonlemezek útján érte el. A kellemes hangú, jó megjelenésű fiatalember elvégezte ugyan az Országos Színész Egyesület színiiskoláját, szerepelt színpadon is - többek  között a Fővárosi Operettszínházban és a Vígszínházban. Karrierjét mégis az a szerződés indította el, amelyet a Columbia Gramofon Társaság kötött vele 1930-ban. Hanglemezein és a rádióközvetítéseken keresztül ismerte meg Kalmár Pált előbb a magyar, majd számos európai ország közönsége. Szerződése szerint tánczenekarokkal és cigányzenekarokkal egyaránt dolgoznia kellett s éppen ennek köszönhetően rendkívül széles közönséget hódított meg magának. Korának szinte minden népszerű magyar zenekarához szoros szálak fűzték, s mivel a Columbia és később az Odeon exkluzív művészeként felvételeit sokszor Bécsben, Prágában, Berlinben vagy Londonban készítették, nem egy lemeze külföldi együttesek játékát is őrzi. Kalmár Pál magyarnóta felvételeiből egy nagylemeznyi már 1980-ban megjelent, most 85. születésnapján ezernél is több lemezfelvételéből azokat a táncdalokat, sanzon hangulatú fel-vételeket válogattuk össze, amelyek többségét Kalmár Pál mutatta be, vitte sikerre.

Szalmaláng - Breitner János dalai LP 1976 Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio 2020 th.

Download   01    02    03

Ez az album valamikor 2008 táján került fel erre az oldalra, egy eléggé viseltes minőségben levő lemez átirata alapján.

Most sikerült belőle egy jobb állapotú lemezhez jutni, így most ez került fel ismét, egy kicsit jobb minőségben.

Meg kellene kérdezni egy zeneszociológust: hogyan vált slágerré egy-egy táncdal abban az időben, mikor még nem volt televízió, nem volt táncdalfesztivál, nem voit zsűri és népszavazás, se magnó, sőt rádió is alig: ugyanis Breitner János dalai éppen negyven évvel ezelőtt kezdték el „sláger” pályafutásukat. Breitner János a képzett tánczeneszerzők közé tartozik: zeneszerzést tanult, közgazdasági doktorátust szerzett, több nyelvet is megtanult és valóságos professzora lett a magaválasztotta műfajnak, melyet egyéni módon gazdagított. Kitalálta a táncritmusú sanzont, a lírai hangvételű szöveg és a szigorú táncritmus olyan szerencsés találkozását, mely az első hallásra bevésődött az emlékezetbe s oly erősen, hogy onnan évtizedek sem tudták kilopni.. . Első táncdalszerzeménye 1934-ben jelent meg, melyet jó néhány követett, de a háború élbeszakította munkáját. 1945-ben mint a háború utáni első operettet mutatták be „Pitymalat” című zenés vígjátékát. Nagy siket aratott táncdalait és chansonjait a rádió naponta sugározta s számos lemez is készült az akkor működő hangiemeztársaságoknál. 1949-ben kezdi el énektanulmányait, hogy a későbbiekben saját maga adja elő dalait. Igen sok szerzői estet tartott Budapesten és vidéken, valamint külföldön. 1957 óta 25 alkalommal járt külföldon, ahol magyar, német, olasz, angol, lengyel nyelven énekelte saját szerzeményeit és a vilagslagereket. Művei népszerűségére jellemző, hogy 1947-ig hanglemezei 1.800.000 példányban jelentek meg s ezeken mintegy 500 mű hallható. 1974-ben 40 éves zeneszerzői jubileumára a Zeneműkiado Vállalat Breitner-albumot jelentetett meg, s ekkor kapta meg kiemelkedő művészi tevékenységéért a Szocialista Kultúráért kitüntetést.

01. Szalmaláng (közr.még: Sárosi Katalin) [Breitner/Szenes]

02. Kis Katóka, ilyen ez az élet (közr.még: Vámosi János) [Breitner]

03. Öreg fiú dala (közr.még: Breitner János) [Breitner/Király]

04. Akit én szeretek (közr.még: Koós János) [Breitner/Szenes]

05. Veled is megtörténhet egyszer (közr.még: Harangozó Teréz) 

[Breitner/Z.Horváth]

06. Szép szenyorita (közr.még: Korda György) [Breitner/Gedeon]

07. Mindenkit elfelednek egyszer (közr.még: Koós János) [Breitner/Szenes]

08. Én hálás szívvel köszönöm (közr.még: Harangozó Teréz) [Breitner/Szenes]

09. Dal a nyugdíjasokról (közr.még: Breitner János) [Breitner/Z.Horváth]

10. Boldog az az ember (közr.még: Korda György) [Breitner/Szenes]

11. Lehet, hogy túlságosan szerettelek (közr.még: Sárosi Katalin) [Breitner/Szenes]

12. Te sem vagy különb a többinél (közr.még: Vámosi János) [Breitner/Szenes]

The question ougit to bé put to amusic sociolo-’ gist how a song became a hit at the time when there was no television, no dance song festivals with juries and popular votes, no tape-recorders, not even more than the firsk steps in the career of radio broadcasting. The songs of János Breitner, for example, started their career as hits just forty years ago. János Breitner belongs to the quaiifiéd dance song composers: he studied composition, took a doctor’s degree in economics, learnt to speak several langUage and became a veritable professor in the genre he choose for himself, and which he has enriched in an individual manner, by inventing the chanson of a dance rhythm, a fortunate encounter of lyrical words and strict dance rhythm which at first hearing becomes imprinted on the mind, and indeed so forcefully that decades have not been enough to erase them from poular memory.
His first dance song appeared in 1 934, and was followed by a good many more, the war, however, interrupted his work. In 1945 his “Quail” was the first post-war operetta to be staged. His highly successful dance songs and chansons were broadcast many times daily by the Hungarian Radio and recorded by the record companies. In 1949 János Breitner started vocal tudies and later on he himself also performed his songs. He gave numerous recitals both in Budapest and the countryside as well as abrod. Since 1957 he was abroad on 25 occasions, performing his own compositions and world hits in Hungarian, German, Italian, English and Polish. The popularitv of his work is borne out by the fact that until 1974, 1,800;000 copies of his records had been eleased, including some 500 songs.
To mark his 4Oth anniversary as a composer. in 1 974 the Editio Musica issued a Breitner album, and in that same year he was also given,the Award For Socialist Culture in recognition of his outstanding artistic activity.

Credits

Backing Band – Stúdió 11

Backing Vocals – Harmónia Vokál

Conductor [Harmónia Vokál, Stúdió 11] – Jereb Ervin

Conductor [Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hallgatóinak Vonószenekara] – Balassa P. Tamás

Engineer [Sound] – Berényi István 

Graphics – J. Federics Irma

Lacquer Cut By – EO 

Music Director – Hézser Zoltán 

Orchestra – Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hallgatóinak Vonószenekara 

Written-By – Breitner János

Notes

℗ 1976

MHV felvétel - MHV recording

O.J.

Made in Hungary

Lehár Ferenc - Vígözvegy - Rádió operett 1941 Achív felvételek - Digital transfer noise cleaning and remastered at Audio Design Studio 2018

Ezek a lemezek 2018-ban lettek archiválva és hanganyaguk restaurálva. ( Technics 1210 MK II, Pick-Up Audiotechnika)

Köszönet Kurutz Márton barátomnak, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum részéről, hogy ezt a különlegességet feltöltötte, és méltóképp dokumentálta, hogy közkincsé tehessük, és mindenki számára elérhető legyen.

Remélem sokak számára, további sikerélményt tudtunk nyújtani, ami ezen lemezek munkálataival párosult a hallgathatóság érdekében.

A felvétel anyaga a YouTube oldalán érhető el.

A hanganyag 26 db 78-as fordulatú decelith lemezen lett rögzítve. Sajnos ez csak egy 2/3-nyi töredéke az eredeti hosszúságnak. 

Elérhetőség:  YouTube  Vígözvegy 1941  (74 perc )

( Audio Design Studio 2020 )

" A Magyar Nemzeti Filmalap közleménye szerint az 1941-es hangfelvétel előkerülése szenzációsnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egyetlen hangjáték – Az ember tragédiája 1938-as, üzletekben is árult, így fennmaradt előadása – kivételével teljes egészében elpusztult. Emellett csupán töredékek, néhány perces, röntgenfilmre vagy lakklemezre vágott házi felvételek maradtak meg, amelyeket az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök.

Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából is világosan kiderül azonban, hogy a második világháború előtti időszakban hatalmas energiákat mozgósítottak egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amelyeket minden alkalommal „élőben”, keverés és mindenfajta utómunka nélkül rögzítettek a rádióstúdióban. Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában – írják az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony, úgynevezett Decelith-lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek.

A most előkerült hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról. Az 1941-ben felvett lemezeken A víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy fele maradt fenn. A felvétel a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője az 50 éve elhunyt Németh Antal volt, aki ezekben az években a Magyar Rádió drámai osztályát is vezette.

A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fődramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta.

A női főszereplő Honthy Hanna volt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn. Emellett számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és 1943-ban is szerepelt a rádió műsorán.

A közlemény szerint ma már megválaszolhatatlan kérdés, hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, vagy hogy hová tűnhetett a rádiójáték hiányzó másik fele."

( Duol.hu )

Dr. Ravasz László - Karácsonyi imádság + Koréh Endre - Karácsonyi ének Digital transfer and noise cleaning at Audio Design Studio 2019th.

Karácsonyi imádság 1929.

DATA 01         DATA 02

Dr Ravasz László Dunamelléki Református püspök

Született: Bánffyhunyad (1882). Meghalt: Leányfalu (1975)  

Teológiai tanulmányok: Kolozsvár (1900-), Berlin (1905-1906).  

Teológiai tanár (Kolozsvár). Bartók György püspöki titkára.  

Az ORLE elnöke, a Zsinat lelkészi elnöke (1936-1948).  

 Művei:  

A gyülekezeti igehirdetés elmélete;  

prédikációs kötetek (pl. az Alfa és Ómega); 

bibliai kommentárok, Újszövetség (fordítás); 

Emlékezéseim.  

Lapszerkesztő (Protestáns Szemle, Egyetemi Lapok, Református Szemle), és alapító (Út 1915,Kolozsvár).  

Konzervatív, alkotmányossághoz és szabadságjogokhoz szigorúan ragaszkodó, toleráns (protestáns belmisszió, kulturális, társadalmi és szociális mozgalmakhoz). 

Ravasz László Dunamelléki református püspök (1921-1948, 1956)

Koréh Endre operaénekes

Koréh Endrét (1906-1960) gyönyörű színű basszusa elvitte a Metropolitanbe (egy 1953-as, Reiner dirigálta Rózsalovag II. fináléját kapjuk ízelítőül), a Salzburgi Ünnepi Játékokra (Figaro házassága Furtwänglerrel), Bécsbe, a Glyndebourne-i Fesztiválra s a világ sok más

tájára.

A korongon opera mellett más műfajok (magyar nóta, népdal, dal, egyházi zene) is szerepelnek, a fő attrakció persze A pince mélyén, melyet Koréh egy oktávval mélyebben énekel a partitúrában írthoz képest, 16 kontra C-vel.

A kísérőszöveg itt nem makulátlan. Ízlés dolga, hogy a Figaro házassága 1953-as salzburgi előadása valóban a "mű máig legjobb interpretálása"-e (számomra messze nem). 

Inkonzekvens, hogy Krips keresztnevével is, Furtwängler a nélkül szerepel. Gondolom, copyright-okok miatt az élő előadások zenekarát nem tüntették fel (amúgy itt a műsor a hátoldalon csak magyarul szerepel); a két Szöktetés-részlet úgy tűnik, hogy stúdiófelvétel. (Nem volt alkalmam a Krips dirigálta komplett lemezzel való direkt összevetésre, de ha onnan származik, akkor az eredeti kiadó a Decca). 

S persze (magyar és angol szövegben egyaránt!) Koréh nem énekelhetett 1936- ban Frank Martin A vihar című operájában,

mivelhogy azt húsz évvel később mutatták be. Apró szeplői és heterogenitásai ellenére remek korongocska ez.

(Sepsiszentgyörgy, 1906. ápr. 13. - Bécs, 1960. szept. 20.): operaénekes (basszus). Noseda Károly, Molnár Imre, Palotay Árpád tanítványa. 1927-28-ban elvégezte a debreceni gazdasági ak.-t. 1929-től a bp.-i Operaház tagja. 1943-ban a bécsi Operaház vendége, majd 1946-tól haláláig tagja. 

Számos színpadon vendégszerepelt (a milánói Scalában, 1953-ban a New York-i Metropolitanban stb.), valamint 1948-ban zeneünnepségeken is részt vett (salzburgi ünnepi játékokon, Firenzében a Maggio Musicalén stb.). Mint oratórium- és hangversenyénekes is elismert nevet szerzett (Verdi: Requiem basszusszóló, Mozart: Requiem 

basszusszóló stb.). - F. sz. Sarastro (Mozart: Varázsfuvola); Osmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Komtur és Leporello (Mozart: Don Juan); Rocco és miniszter (Beethoven: Fidelio); Daland (Wagner: Bolygó hollandi), őrgróf (Wagner: Tannhäuser), Fafner, Hunding, Hagen 

(Wagner: A Nibelungok gyűrűje); Marke (Wagner: Trisztán és Izolda); Gurnemanz (Wagner: Parsifal); Fülöp (Verdi: Don Carlos); Fiesco (Verdi: Simone Boccanegra); Ramphis (Verdi: Aida); Collin (Puccini: Bohémélet); Timur (Puccini: Turandot); Ochs (R. Strauss: Rózsalovag); 

Pimen és Varlam (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Doszifej

(Muszorgszkij: Hovanscsina). 

Öregszel Józsi ( archív 78 Rpm ) ( Tonalit B 216 a Horváth Jenő - Rákosi János ) énekel: Kazal László, kiséri: Filu és zenekara.

HALLGASD MEG, HA AKAROD

Downlod        Öregszel Józsi

A felvétel eredeti 78-as bakelitről készült. 

Kazal a gramofon sztár....

1938-ban leszerződik a Tonalit Gramophon Rt-hez ( garmofon-énekesek )
, amelynek rendszeres szerződött tagja marad, még a háború után is, sőt még az államosítást követően is, habár akkoriban már Tonalit Gramophon Nagyvállalat néven jegyzik az egykori részvénytársaságot. Az 1940-es években Nagykőrösre kerül, főleg slágeréneklésből él, önálló zenés-műsoros esteket is ad. A fővárosban is feltűnik egy-egy kabaré előadásban. 

Bővebben az alábbi linken olvashat.

szinészkönyvtár

Archiv Magyar Felvételek ( 1929 - 50 ) Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio Home Sound Recording Studio 2009.

Download_DATA

01 - Steve Kamyonkai - Akár a mamaja
02 - Columbia Dance Band - 32-es Baka vagyoé en
03 - Fenyes Kato - Hoe Down - Tavasz a Broadwayn c.filmbol
04 - Waygand Tibor - Hol lesz kislány holnap hatkor
05 - Holeczy Akos és együttese - Csak Vidáman ( Holeczy A - Pap J)
06 - Fenyes Kato - Martiny egy - If I Loved You
07 - Steve Kamyonkai - Maganak nem leszek én a bolondja
08 - Buttola tánczenekar - Kár össze veszni veled - La picoinina
09 - Holéczy Akos és együttese - Táncolj Velem ( Holeczy A - Pap J)
10 - Waygand Tibor - Mert oly huncut a kicsike lany
11 - Ákos Stefi - Rumba Negra
12 - Percival Mackey's Band - Oh Carry Come Let Us Dance
13 - Záray Márta - Egy bolondos konnycsepp ( MRT Taczenkar Vez Gyulai G J
14 - Záray Márta - Kacsacsa ( Hajdu J MRT Tanczenkar- Vez Gyulai G J