Dr. Ravasz László - Karácsonyi imádság + Koréh Endre - Karácsonyi ének Digital transfer and noise cleaning at Audio Design Studio 2019th.

Karácsonyi imádság 1929.

DATA 01         DATA 02

Dr Ravasz László Dunamelléki Református püspök

Született: Bánffyhunyad (1882). Meghalt: Leányfalu (1975)  

Teológiai tanulmányok: Kolozsvár (1900-), Berlin (1905-1906).  

Teológiai tanár (Kolozsvár). Bartók György püspöki titkára.  

Az ORLE elnöke, a Zsinat lelkészi elnöke (1936-1948).  

 Művei:  

A gyülekezeti igehirdetés elmélete;  

prédikációs kötetek (pl. az Alfa és Ómega); 

bibliai kommentárok, Újszövetség (fordítás); 

Emlékezéseim.  

Lapszerkesztő (Protestáns Szemle, Egyetemi Lapok, Református Szemle), és alapító (Út 1915,Kolozsvár).  

Konzervatív, alkotmányossághoz és szabadságjogokhoz szigorúan ragaszkodó, toleráns (protestáns belmisszió, kulturális, társadalmi és szociális mozgalmakhoz). 

Ravasz László Dunamelléki református püspök (1921-1948, 1956)

Koréh Endre operaénekes

Koréh Endrét (1906-1960) gyönyörű színű basszusa elvitte a Metropolitanbe (egy 1953-as, Reiner dirigálta Rózsalovag II. fináléját kapjuk ízelítőül), a Salzburgi Ünnepi Játékokra (Figaro házassága Furtwänglerrel), Bécsbe, a Glyndebourne-i Fesztiválra s a világ sok más

tájára.

A korongon opera mellett más műfajok (magyar nóta, népdal, dal, egyházi zene) is szerepelnek, a fő attrakció persze A pince mélyén, melyet Koréh egy oktávval mélyebben énekel a partitúrában írthoz képest, 16 kontra C-vel.

A kísérőszöveg itt nem makulátlan. Ízlés dolga, hogy a Figaro házassága 1953-as salzburgi előadása valóban a "mű máig legjobb interpretálása"-e (számomra messze nem). 

Inkonzekvens, hogy Krips keresztnevével is, Furtwängler a nélkül szerepel. Gondolom, copyright-okok miatt az élő előadások zenekarát nem tüntették fel (amúgy itt a műsor a hátoldalon csak magyarul szerepel); a két Szöktetés-részlet úgy tűnik, hogy stúdiófelvétel. (Nem volt alkalmam a Krips dirigálta komplett lemezzel való direkt összevetésre, de ha onnan származik, akkor az eredeti kiadó a Decca). 

S persze (magyar és angol szövegben egyaránt!) Koréh nem énekelhetett 1936- ban Frank Martin A vihar című operájában,

mivelhogy azt húsz évvel később mutatták be. Apró szeplői és heterogenitásai ellenére remek korongocska ez.

(Sepsiszentgyörgy, 1906. ápr. 13. - Bécs, 1960. szept. 20.): operaénekes (basszus). Noseda Károly, Molnár Imre, Palotay Árpád tanítványa. 1927-28-ban elvégezte a debreceni gazdasági ak.-t. 1929-től a bp.-i Operaház tagja. 1943-ban a bécsi Operaház vendége, majd 1946-tól haláláig tagja. 

Számos színpadon vendégszerepelt (a milánói Scalában, 1953-ban a New York-i Metropolitanban stb.), valamint 1948-ban zeneünnepségeken is részt vett (salzburgi ünnepi játékokon, Firenzében a Maggio Musicalén stb.). Mint oratórium- és hangversenyénekes is elismert nevet szerzett (Verdi: Requiem basszusszóló, Mozart: Requiem 

basszusszóló stb.). - F. sz. Sarastro (Mozart: Varázsfuvola); Osmin (Mozart: Szöktetés a szerájból); Komtur és Leporello (Mozart: Don Juan); Rocco és miniszter (Beethoven: Fidelio); Daland (Wagner: Bolygó hollandi), őrgróf (Wagner: Tannhäuser), Fafner, Hunding, Hagen 

(Wagner: A Nibelungok gyűrűje); Marke (Wagner: Trisztán és Izolda); Gurnemanz (Wagner: Parsifal); Fülöp (Verdi: Don Carlos); Fiesco (Verdi: Simone Boccanegra); Ramphis (Verdi: Aida); Collin (Puccini: Bohémélet); Timur (Puccini: Turandot); Ochs (R. Strauss: Rózsalovag); 

Pimen és Varlam (Muszorgszkij: Borisz Godunov); Doszifej

(Muszorgszkij: Hovanscsina).