2008. május 26., hétfő

Hungarian Jazz 1912 - 1948 Archiv - Digital transferred, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio home sound recording studio




Download

Néhány éve a televízióban és az írott sajtóban is elhangzott, a Magyar jazz gyakorlatilag az 1950-es évek óta létezik. Az a néhány művész,- aki a 20-as, 30-as évek jazz úttörőjének szá- mított, udvariasan tiltakozott, de még arra sem került sor, hogy bár- milyen dokumentum megjelenhessen hanglemezen régi jazzemlékeinkből. Így a kedves hanglemezhallgató most egy feltérképezetlen fehér foltot" tart a kezében, ritka és régi lemezekből válogatva. A jazztörténet iránt érdeklődők találkozhattak ugyan néhány Magyar jazztörténeti kiadvánnyal (pl. az angol Harlequin, vagy a német 8lack Jack lemezein) ezek hiába az egyetemes jazztörténet részei, itthon gyakorlatilag elérhetetlenek. Összeállításunkban fontos szempont volt, hogy a már meglevő kiadványokkal ne legyen átfedés, ugyanakkor minél több együttest, szólistát mutathassunk be. Ehhez nyújt segítséget a tagok nevét és a felvételek adatait tartalmazó diszkográfiai összeállítás. Ennek ellenére sok kiváló előadóművész maradt ki helyhiány miatt, ugyanis az eddig feltárt anyag is igen bőséges. A régi és ritka hanglemezek sok darabja egyben technikatörténeti ritkaság, hiszen a két első felvétel pl. 1912-ben készült. A gyűjtemény első két darabja a jazz előtörténetét képviseli. A „Medvetánc" két igen népszerű előadóművész, Solti Hermin és Király Ernő előadásában hangzik fel. Az Első Magyar Hanglemezgyár döntően fúvósokból álló zenekarát valószínűleg a fiatal és később ünnepelt komponista, MBrkus Alfréd vezényli. Még ebből az évből további 10-11 változata ismeretes hanglemezen, ami ha meggondoljuk, hogy Irving Berlin egy évvel korábban, 191 1-ben komponálta Amerikában, mindenesetre naprakész lemezgyártói in- formációkra utal. Az előtörténet következő darabja egy ragtime, cigányzenekari előadásban. Valószínű, hogy ifj. Berkes Béla az előadó, ugyanis ismeretes egy sor berlini felvétele ragtimes darabokból és köztudottak amerikai kapcsolatai és szereplései is.A jazz elterjedését Magyarországon a világjáró külföldi artisták, táncosoknak és külföldi hangszeres kísérőiknek tulajdoníthatjuk. Először a szórakozóhelyek divatos kuplé műsorai kezdenek a ragtime feléközelíteni, majd a 10-es években egész ragtime generáció tűnik fel. Rozsnyai Sándor zongorista, aki később a híres Arizona mulató tulajdonosa, Márkus Alfréd zongorista és komponista, vagy Székely Aladár, aki később Amerikába települt és valódi, maradandó rag kom- pozíciókat jelentetett meg, az amerikai Leo Feist kiadónál.Az előtörténet a zenekarok átalakulásával folytatódott. A cigányzenekarok műsora és hangszerösszeállítása is hirtelen változik. Egy korai felvétel: „Rózsabokorban terem a nő'" Gershwin: Somebody Loves Me c. darabjának cigányzenekari feldolgozása. Vörös Feri Berlinben játsz sza lemezre a „Mississipi Rag"-et és a József Főherceg Szálló bárja 1920-ban így hirdet: „Hallotta-e már Csorba Gyula cigányzenekarától a legújabb ragtimeokat?" A szórakozóhelyek szalonzenekarai is nagy átalakuláson mennek keresztül. Felbukkannak az első szaxszofonok, banjok és ezzel a kombinált zenekarok. Először csak külsőségekben (maguk készítette ormótlan dobokkal, tölcséres hegedűkkell, később zenéjükben is jazzes elemekkel. A Színházi Élet c. folyóirat 1920-ban „City Jazz Band-et", 1921-ben Steiner Simi Jazz Bandjét hirdeti. Egymás után fordulnak meg és nemcsak Budapesten a híres külföldi zenekarok. Murray Spiegel fehér amerikai együttese, BillyArnold, Edgar Adeler, Paul von Bolly, az Odette-H. Wellmann fekete táncduett, a londoni Savoy Hotel zenekara. A Zeneakadémia elsötétített nézőterén pedig Hubay Jenő és Dohnőnyi Ernő nézte-hallgatta a zseblámpával vezénylő Teddy Sinclairt...Az átmeneti időszakot a következő két darab képviseli. A „The Jolly Boys'" zenekar ekkor már évek óta Nyugat Európában turnézott, rendszeresen szerepeltek a nagy rádióadók műsoraiban. A zenekar 1929-ben Koppenhágában készült felvétele több szempontból is figyelmet érdemel. Hangszerelése és szaxszofonkórusa - a felvétel időpontjához képest - meglepően korszerű. Két jazzszólistával (Kálmán Miklós zongora és Schenkelbach Fülöp szaxofon) is erősödtek. Természetes könnyedséggel használják - az akkor ritka baritonszaxofont, a szax kórus, kiegészítve a dobos Bechtolddal, gyakran vált hegedűre. Az átmenet második példája a Mocsányi-Lakos duo „Oh Monah"-ja. Az énekes-hangszeres duo ekkor már túl van a századik lemezfel vételén. Mocsányi László zongorán, Lakos Tibor hegedűn és,banjon játszik, ha kell csak duettként, de leggyakrabban Európa legmegbecsültebb big-bandjainek kíséretével. 1 928-tól Berlinbe - az akkori könnyűzenei fővárosba - tették át székhelyüket, ahol a számtalan hanglemez mellett, az egyik első hangosfilm főszereplői is. Jellemzően színpadi show, amelyet felépítenekmaguknak, népszerűségüket a látvány és a magyarul, németül, angolul előadott tréfás szövegek mellett a hangszerimitációk és a scatének kísérletek is növelték. A gyűjtemény harmadik, elkülöníthető része a big-bandek válogatása. A 30-as években egy sor hazai lemezgyár válogathatott a nagyzenekarok közül, sokan saját stúdióegyütteseket szerveztek. Volt időszak, amikor Budapesten 10-12 nagyzenekar játszott, amelyek közül a legtöbb tudatosan használt jazz elemeket és improvizáló jazzmuzsiku sokat igyekezett szerződtetni. Hat felvételt választottunk a big bandek - legalább vázlatos - bemutatására. A Radiola lemezgyár két formációt támogatott. Buttola Ede és Len Hughes együtt szerepeltek, majd külön-külön szerveztek nagy zenekart. Len eleinte Raymond Scott nyomdokain haladt (Twilight in TurkeyJ azután fokozatosan külön hangzást alakított ki. Sajátosan egyéni hangszereléseiről ismerjük Martíny Lajost, aki számtalan nagyzenekari felvételén mindig külön úton járt. Nála is remek szólisták szerepelnek, akik közül többen, később önálló zenekarokat szerveztek. Chappy (Orlay Obendorfer Jenő) a 40-es évek legnépszerűbb és egyik legjobb big-bandjét vezette. Pályáját színészként kezdte, táncosként, azután dobosként folytatta. A 20-as években a fekete Arthur Briggs trombitás zenekarában fatáljuk, azután Európán kívül a Távol Keletet is bejárta hol dobosként, hol zenekarvezetőként. Néhány év múlva ismét Budapesten szerepel, de már karmester és zeneszerzőként. Nevéhez fűződik a legkülönbözőbb dobpárbajok népszerűsítése és néhány remek felvétel a 9 éves csodagyerekkel, a később híressé vált Tommy Vig-gel. Chappy zenekarában hallhatjuk Weisz Api dob betétjeit. A felvétel azért is fontos, mert a tragikus sorsú dobos játékáról kevés hangdokumentum maradt. A nagyzenekari válogatást a Durium Swingband és Filu együttese zárja. Schlotthauer ismert bőgős és hangszerelő, de nagyzenekarvezetőként talán itt mutatkozik be először.Schelkelbach Filu többnyire combokat vezetett, csak ritkán bővítette ki együttesét. Remek szólistákat hallhatunk nála is, akárcsak a lemez negyedik részeként kezelhető combo összeállításunkban.A Martíny és Herrer kisegyüttesek a régi hot clubok hangulatát idézik. A hazai jazzmuzsika történetében fontos esemény, hogy a 30-as években - nem egészen előzmények nélkül - feltűnt egy autodidakta, igen virtuóz hegedűs-gitáros nemzedék.Sokban rokoníthatók a francia-belga hot hagyományokkal (Grapelly, Reinhardt) és talán nem túlzás, hogy több nemzetközi figyelmet is érdemelnének.A hegedűsök közül néhány név: Rácz Lexi, Radics László, Radics Gábor, Kiss Elemér, Szabó Sándor, Csányi Mátyás. Gitáron sem kicsi a sor: Sárközi Gábor, Horváth Sándor (a „Nagy Patkány") és a későbbi sztárok: Kovács Andor, Bacsik Elek, Zoller Attila, Szabó Gábor. Az egyik legaktívabb gitárművész Horváth Sándor szólófelvételeiből alig maradt fenn hanglemezfelvétel. Kísérőként viszont sokszor talál- találkozhatunk vele. Így hallhatjuk, egy ma már divatjamúlt – annak idején népszerű - műfajban, amelyet „zongoraszóló ritmus kísé- rettel ' címmel szerepeltetett a radio és a lemezgyárak. Górody G. Antal zongoraszólója a műfaj tipikus példája. A kiváló technikai felkészültségű muzsikus főfoglalkozása énekes, a bőgős Kurz Károllyal együtt, akik számtalan énekes felvételük mellett inkább, csak kirándulásnak tekintették az instrumentális felvételeket. A másik ritmuskíséretes zongoraszólót Vécsey Ernő játssza. Ő is sokoldalú, jól felkészült pianista, aki a Kék Rapszódia, Varsói koncert hangver-senybemutatói mellett olyanokra is vállalkozott, hogy próba nélkül vállalta a beugrást a lengyel Wichary dixielandzenekarának zeneaka-démiai bemutatkozásakor.Herrer Pál a Deepsy Doodle felvételén harmonikával szerepel. Hoszszú pályafutása során zeneszerzés tanulmányokat folytatott Párizsban Darius Milhaudnál, szaxofonos volt Eddie South zenekarában, zongoristaként, zenekarvezetőként, később pedagógusként tevékeny-kedett. Még egy harmonikaidézettel szolgál antológiánk, Tabányi Mihálytól a Japanese Sandman-t hallhatjuk. Tabányi kisegyüttesével is sok lemez készült. A virtuoz muzsikusról kevesen tudják, hogy bőgős- ként indult, méghozzá a lemezünk elején is szereplő Mocsányi-Lakos duett kísérőjeként. Zenekara tánczene, savinges jazzfelvételek után modern (west coast, cool stílusú) felvételeket is készített. Végezetül még egy improvizáló, néhol be-boyba hajló zenekar: Schenkelbach Fülöpé. Filu a koppenhágai Jolly Boys felvétel után majd húsz évvel, már régen önálló zenekarvezető. Akárcsak a Mar- tíny comboban, nála is a legtöbb tag egyéni, jól felkészült invenciózus szólista.A magyar jazz 1912-1948 lemezantológia valószínűleg csak nagyon vázlatos képet ad jazzmuzsikánkról. Ha a bevezetőben említett „fehér foltot" csak kicsivel is csökkenti, már elérte célját.

A hanganyaghoz az archívum anyagát Csányi Attila szerkesztette


4 megjegyzés:

Luis írta...

Please, check link because rapidshare says "not found"

Névtelen írta...

Nem jó a link

Unknown írta...

" A Zeneakadémia elsötétített nézőterén pedig Hubay Jenő és Dohnőnyi Ernő nézte-hallgatta..."

wonderful melodies world írta...

Please,re-up this album, thank you.