2016. május 24., kedd

Kálmán Imre - Bajadér LP 1965 LPX 6549 Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016.



Download DATA


01     02     03     04     05   

01 - Kalman Imre - Bajader - O Bajaderom
02 - Kalman Imre - Bajader - Szervusz Rozsam
03 - Kalman Imre - Bajader - Bohoc Szam 
04 - Kalman Imre - Bajader - Ejsotet Szempar
05 - Kalman Imre - Bajader - Mert Eppen O
06 - Kalman Imre - Bajader - Balettzene 
07 - Kalman Imre - Bajader - Szep Primadonna Csodal A Vilag
08 - Kalman Imre - Bajader - Egy Jo Kis Bar
09 - Kalman Imre - Bajader - Dzsajpur Csodakertjen
10 - Kalman Imre - Bajader - Duckom En Nem Turom
11 - Kalman Imre - Bajader - Jobb Kezem A Bal Kezeben
12 - Kalman Imre - Bajader - Jojjon Velem Nagysad Simmit Jarni

2016. május 23., hétfő

Jacobi - Sybill LP LPX 6543 Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016.



Download DATA

01    02    03    04

01 - Bevezető zene
02 - Duett - Van valami
03 - Sybill levele
04 - Sarah kupléja - A városba de nagy az út
05 - Duett - Félre csapom a kalapom
06 - Sextett  - Engedelmével
07 - Duett - Illúzió a szerelem
08 - Terzett - Ha én valahová megyek
09 - Dal - Volt egy hercegnő
10 - Duett - Gombház, hogyha leszakad
11 - Quartett - Szép oly szép
12 - Terzett - Ne legyen a férfi csüggedő
13 - Befejező zene

Lehár Ferenc - Arany és Ezüst LP 1977 SLPX 16595 Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016.


Download DATA

01    02    03    04    

A oldal

01 - A víg özvegy - Nyitány
02 - Frasquita - A III. felvonás előjátéka
03 - Éva - keringőjelenet a II. Felvonásból
04 - Araby és ezüst - Keringő

B oldal

05 - A mosoly országa - Nyitány
06 - Luxemburg grófja - A III. Felv előjátéka
07 - Paganini - Hegedűszóló az I. felvomásból
08 - Cigányszerelem - Nyitány

1977

Kálmán Imre - Cirkuszhercegnő LP LPX 6553 Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016.



Download DATA

01    02    03    04  

01 - Pour I'amour
02 - A szép kis cirkusztáncosnők
03 - Óh, légy enyém
04 - Én édes, drága férjem
05 - Mert búsulni van még idő
06 - Gréte, jöjj a virágos rétra
07 - Finalé
08 - Máma itt, holnap ott
09 - Ég áldjon, galambom
10 - My Darling
11 - Mogorva vendég
12 - Óh, de csodaszép regény
13 - Kislány, vigyázz

2016. május 20., péntek

Lehár Ferenc - Marica grófnő SLPX 6551 LP MHV Records 197? Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016.



Download

01     02     03     04    05

A oldal

1. Nyitány (Overture)
2. Manja dala (Manja’s Song)
3. Ma összegyűlt sok kisleány
(Tasziló’s Song)
4. Mondd meg, hogy imádom (Tasziló’s Song)
6. Kis húgom, légy vidám (Duet Liza - Tasziló)
7. Szép város Kolozsvár
(Duet Marica - Zsupán)
Marica belépője (Marica’s Entrance)

B oldal

1. Hej cigány és az I. felv. fmáléja (Finale of Act 1)
2. Te légy az álmom
(Duet Liza - Zsupán)
3. Szent Habakuk
(Duet Marica - Tasziló)
4. Ne szólj, kicsim ne szólj (Duet Marica - Tasziló)

2016. május 13., péntek

Kálmán Imre - Csárdáskirálynő 3 LP 1968 SLPX 16564 - 66 Nagyoperett 3 felvonásban Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016.




01   02   03   04   05   06   07   08   09   10



Kálmán Imre

CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

NAGYOPERETT 3 FELVONÁSBAN

SZÖVEGÉT tRTA: L. STEIN ÉS B. JENBACH
A DALSZÖVEGEKET FORDITOTTA: GÁBOR ANDOR

A PRÓZAI RÉSZEKET ÁTDOLGOZTA: BÉKEFFI ISTVÁN ÉS KELLÉR DEZSŐ


Sylvia.....Házy Erzsébet
Edwin.....Korondi György
Ceculia.....Honthy Anna
Bőni gróf.....Rátonyi Róbert
Stázi bárónő.....Zentai Anna
Miksa főpincér.....Feleki Kamill
Leopold Mária főherceg.....Csákányi László
Kerekes Ferkó.....Palócz László


A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZlÓ ÉNEKKARA 
(Karigazgató: Sapszon Ferenc)
A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA
VEZÉNYEL:  BRÓDY TAMÁS
A felvétel 1968 júniusában készült


Dalcímek

01 - Elojatek
02 - Hogyha szivem kered tolem
03 - A lanyok, a lanyok, a lanyok angyalok
04 - Egy a szivem, egy a parom
05 - Jaj, cica (Hanyszor mondtam mer magamnak...)
06 - Nincs szebb, minta szerelem I Az asszony osszetor
07 - Hajmasi Peter, Hajmasi Pal (Nem el jobban Kinaban sem.
08 - Finale  - Kalman Imre - Csardaskiralyno -  reszlet (Gyere csak, Bonikam...)
09 - Tanckeringo
10 - Tul az operencian
11 - Emlekszel meg
12 - Hurra, hurra! (Jojjon, ne varjunk...)
13 - Te rongyos elet (Zajt ne uss, kicsi lany...)
14 - Csardaskiralyno - alom, alom edes alom
15 - reszlet (Bocsass meg, Apam
Finale — reszlet (‘Hajmasi Peter, Hajmasi Pal’ (zkr.)


KÁLMÁN IMRE

Csárdáskirálynő a világon legtöbbször játszott operettje; zeneszerzője: Kálmán Imre (1882-1953) munkássága új fejezetet jelentett az operett történetében, megújította a múlt század végén hanyatlásnak indult műfajt. Magyaros hangvételű muzsikája frissen és melodikusan szólt, zenéjében új színek és hangulatok jelentek meg. Kálmán Imre operettjeit hamar megismerte a külföld is s neve gyorsan igen jó csengésű lett. Sikereit hosszú évekig tartó, komoly munka előzte meg. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán Koessler János tanítványa volt s osztálytársai nem kisebb tehetségek, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Sokáig kritikusként működött, Molnár Ferenctől örökölte íróasztalát a Pesti Napló szerkesztőségében. Több ösztön- díjat nyert s számos komoly zenei művét adták elő; operatervekkel is foglalkozott s ezen kívül számos műdalt írt. S innen csak egy lépés választotta el a kabarédaloktól. Az első magyar kabaré abban az időben tette meg kezdeti, tétova lépéseit s az igazgató Molnár Ferenc dalokat rendelt Kálmán Imrétől. E kis dalok igen nagy sikert arattak s velük megteremtődött az átvezető út az operetthez. Már első ilyen kísérletét - Tatárjárás - is nagy lelkesedéssel üdvözölték, de a világhírt és a világsikert a Csárdáskirálynő hozta meg.

Első, bemutató előadására 1915. november 17-én került sor a bécsi Johann Strauss Theaterben, oly nagy sikerrel. hogy a bemutató után hosszú ideig műsoron maradt s mintegy 500 előadást ért meg. A magyarországi bemutató - Gábor Andor forditásában - 1916. november 3-án zajlott le a budapesti Király Színházban. A főbb szerepeket Kosáry Emmi (Sylvia), Király Ernő (Edwin), Szentgyörgyi Ida (Stázi) és Rátkai Márton (Bóni) énekelte, illetve játszotta.
1945-ben először eredeti változatban játszották - ismét csak táblás házak mellett - Budapesten a Csárdáskirálynőt. Később Békeffi István és Kellér Dezső átdolgozta az operett szövegét, Ugyanis a magyar operettszínpad csodálatos tehetségű művésznőjének, Honthy Hannának óhajtottak szerepet írni. Úgyszintén jelentős szerepet kapott az átdolgozás soráii Miska főpincér, a magyar operettszinpad egyik jelentős alakjának, Feleki Kamillnak testére szabva. Bár a világon mindenütt az eredeti változatot játszották, a megújhodott Csárdáskirálynő megsokszorozta eddigi sikersorozatát. Ezzel a darabbal szerepelt a Fővárosi Operettszínház számos külföldi országban, mindenütt nagy elismeréseket szerezve. A hanglemezfelvételen nagy részben e színház előadásában szólal meg a darab, kivéve a címszereplő Házy Erzsébetet és partnerét, Korondi Györgyöt, továbbá Kerekes Ferkó szerepét játszó és éneklő Palócz Lászlót, akik mindhárman a Magyar Állami Operaház tagjai. Érdekességként említjük meg, hogy a magyar bemutatón a főszereplő Kosáry Emmi is az Operaházból került a Király Színházba,

Előadók:

HÁZY ERZSÉBET (Sylvia) a Rádiókórus tagjaként tűnt fel, onnan szerződtették az Operaházba, amelynek ma már európai hírű művésze. Főleg a Puccini-operák vezetőszerepeiben, valamint néhány Új magyar operában aratta legnagyobb sikereit. Nagyszerű színpadi megjelenése, kiváló színészi készsége csak megerősíti alakításainak hatását. Operaszínpadi működése mellett gyakran lép fel operettekben is, nem egyszer külföldi fesztiválokon is.

KORONDI GYÖRGY (Edwin) az Operaház fiatal tenoristája. Előbb a debreceni operaegyüttes tagja, majd néhány éve az Operaház művésze. Főleg a Mozart- szerepekben otthonos, de nagy sikereket aratott a Traviata, és a Hoffmann meséi főszerepeiben is. Az operett terén a Denevér Alfrédjában tűnt ki.

HONTHY HANNA (Cecília) Magyarország fél század óta ünnepelt operettsztárja. Balettnövendékként kezdte színi pályáját az Operaházban, onnan került az operett- és a prózai színpadra. Előnyös színpadi megjelenéséhez, kitűnő humorához alaposan képzett — a Zeneakadémián kiművelt — szopránhang és fölényes színjátszói készség járul. Magyarországon kívül számos turnén hódította meg a közönséget, ám igazi otthona hazája, ahol nincsen olyan fellépése, mely ne eredményezne vastapsot. Úgyszólván minden nálunk előadásra került nagy operettben vezető szerepet játszott, leghíresebb alakításai a Vígözvegy, Három a kislány, Bajadér, Nebáncsvirág, Luxemburg grófja primadonnaszerepei voltak.

RÁTONYI RÓBERT (Bóni) ugyancsak alapos színészi és énekesi képzésben részesült. Rendkívül sikeres, ünnepelt táncos-komikusa a Fővárosi Operettszínháznak, melynek csaknem valamennyi darabjában szerepelt. Sikerének összetevői:
színészi készsége, dinamikus humora, szép szövegmondása, ügyes táncai és az egész egyéniségéből áradó kedves báj. Drámai színészként is komoly sikereket aratott.

ZENTAI ANNA (Stázi), a magyar operettjátszás jelenleg elsőszámú szubrettje. Pályáját operaénekesnőként kezdte Szegeden, onnan került át az operettmuífajba. Sokoldalú, vérbő humorú, csengő hangú, bájos megjelenésű színésznő.

FELEKI KAMILL (Miska) revűtáncosi pályakezdés után került színpadra, 1927-ben. Jellemábrázoló képessége és jó humora segítette hozzá, hogy vezető szerepeket kapjon nemcsak az operettszínpadon, hanem prózai darabokban is. Hatvanéves korára is megőrizte könnyed és virtuóz tánckészségét és humorát.
A kisebb szerepekben 

CSÁKÁNYI LÁSZLÓ, a Fővárosi Operettszínházból a Vígszínház tagjai közé került kiváló jellemszinész,
PALÓCZ LÁSZLÓ, az Operaház tagja és FERENCZ LÁSZLÓ, a Fővárosi Operettsziriház tagja működnek közre.

A felvétel karmestere, BRÓDY TAMAS, Kodály növendéke volt a Főiskolán. Igen sok színházban működött pályája során, 1947 óta a Fővárosi Operettszínház vezető karnagya. Egy időben a Rádiózenekar állandó karmesterei közé is tartozott. Dirigensi működése mellett jelentős zeneszerző, aki főleg az operettek és musicalek sorával szerzett magának hírnevet. A könnyű múzsa ihlette művek mellett néhány szimfonikus darabot, valamint igen sok fiimzenét is komponált.
KRISTÓF KÁROLY


TARTALOM

I. felvonás
(A pesti Orfeumban)

herceg beleszeret Vereczkey Sylviába a Pesti Orfeum híres Csárdáskirálynőjébe.
Sylvia búcsúestjét készül tartani, ugyanis Franciaországba hívták vendégszerepelni. Az orfeum régebbi vendégei és Miska főpincér visszaemlékeznek egy hasonló, jó néhány évvel ezelőtti búcsúestre, amikor az akkori Csárdáskirálynő - Cilike - búcsúzott. Edwin meg akarja akadályozni Sylvia utazását, sőt Bóni grófot párbajra
is kihívja, aki el akarja kísérni útjára Sylviát, ugyanis valamikor udvarolt neki. Edwin herceg anyja, aki nem más mint a régi — harmadik férje révén a hercegnő ünnepelt Csárdáskirálynő, táviratban parancsolja meg Edwinnek, hogy azonnal térjen haza s vegye feleségül Stázi grófnőt. Edwin herceg nem tud lemondani Sylviáról és ezért szakít családjával. Az orfeumba inkognitóban megérkezik Cecília, hogy személyesen akadályozza meg a házasságot. Cecília a régi emlékek hatására egy pillanatra leveti inkognitóját s Miska főpincér és régi hódolója, Feri boldogan ismerik fel a régi Csárdáskirálynőt. Cecília megesketi régi barátait, hogy titkát nem árulják el. Edwin gróf Cecília szóbeli utasítására sem hajlandó elválni Sylviától s így Cecília katonai behívót küldet fiának. Edwin kénytelen teljesíteni a parancsot, de előbb közjegyző jelenlétében házassági kötelezvényt ír alá, melyben ígéretet tesz, hogy nyolc héten belül feleségül veszi Sylviát. Bóni gróf - aki még mindig szerelmes Sylviába —megmutatja Sylviának Edwin és Stázi eljegyzési meghívóját, melyet Cecília készíttetett. Sylvia elhatározza, hogy mégis elutazik Párizsba, ahová Bóni gróf is elkíséri.

II. felvonás
(Cecilia palotájában)

Cecília palotájában fényes estély van, itt akarják kihirdetni Edwin és Stázi eljegyzését. Edwin már-már hajlandó a házasságra, ugyanis nem tudja megbocsájtani Sylviának, hogy Bóni grófral Párizsba utazott. Stázi, aki tudja, hogy Edwin Sylviát szereti, vonakodik a házasságtól. Miska az Orfeum főpincére jelenleg Cecília komornyikja s mmdent elkövet, hogy Sylviát és Edwint kibékítse. Ő csempészi be az estélyre Sylviát és Bónit, akik mint házaspár jelennek meg. Edwin szemrehányást tesz Sylviának, aki viszont Edwin eljegyzési meghívójára hivatkozik. Edwin elhatározza, hogy bosszúból feleségül veszi Stázi grófnőt. Stázinak viszont egyre jobban tetszik Bóni gróf, aki szintén érdeklődik a lány után. Tánc közben Edwin és Sylvia ismét egymásra talál. És Edwin — Bóni gróf feleségének gondolva Sylviát — most már semmi akadályt sem lát házasságához, hiszen elvált grófnőt már feleségül vehet. Sylvia büszkeségét sérti ez és leleplezi magát a társaság előtt, felolvassa Edwin házassági ígéretét és aztán széttépiEdwin ezek után is feleségül akarja venni Sylviát, ám Cecília tiltakozik ellene.

III. felvonás
(Karlsbadipark)

Cecília születésnapját ünnepli igen szomorú hangulatban, ugyanis Stázi megszökött Bóni gróíTal, Edwin pedig Sylvia után utazott. Megdöbbenése fokozódik, amikor plakátot lát meg, mely Sylvia szereplését hirdeti Edwin zongorakíséretével, aki lemondott rangjáról. Egyetlen megoldás kínálkozik: Edwint elmegyógyintézetbe kell csukatni. Ám megjelenik Miska — aki most Sylvia titkára — s régi orfeumi barátja segítségével elhatározzák, hogy meglágyítják Cecília szívét. S erre egyetlen eszköz lehetséges: le kell leplezni Cecíliát, emlékeztetni kell őt nyilvánosan, hogy ő is orfeumi sanzonettből lett hercegnő. Így meghívják a születésnapi ünnepségre Cecília régi férjeit, s az első férj felismeri a régi Csárdáskirálynőt. Így Cecília kénytelen beleegyezni a házasságba. Végül mindenki megtalálja párját s Cecília is megvigasztalódik,
ugyanis élete vágya teljesült — a főherceg jóvoltából — udvarhölggyé nevezik ki.






2016. március 3., csütörtök

Coleman Hawkins - Sirius 1966



Download DATA

01     02   



Coleman Hawkins - Sirius (1966)

01. The Man I Love
02. Don't Blame Me
03. Just A Gigolo
04. The One I Love
05. Time on My Hands  
06. Sweet and Lovely
07. Exactly Like You
08. Street of Dreams
09. Sugar


Notes:

Coleman Hawkins was the first important tenor saxophonist and he remains one of the greatest of all time. A consistently modern improviser whose knowledge of chords and harmonies was encyclopedic, Hawkins had a 40-year prime (1925-1965) during which he could hold his own with any competitor. 

Coleman Hawkins started piano lessons when he was five, switched to cello at age seven, and two years later began on tenor. At a time when the saxophone was considered a novelty instrument, used in vaudeville and as a poor substitute for the trombone in marching bands, Hawkins sought to develop his own sound. A professional when he was 12, Hawkins was playing in a Kansas City theater pit band in 1921, when Mamie Smith hired him to play with her Jazz Hounds. Hawkins was with the blues singer until June 1923, making many records in a background role and he was occasionally heard on instrumentals. After leaving Smith, he freelanced around New York, played briefly with Wilbur Sweatman, and in August 1923 made his first recordings with Fletcher Henderson. When Henderson formed a permanent orchestra in January 1924, Hawkins was his star tenor. 

Although (due largely to lack of competition) Coleman Hawkins was the top tenor in jazz in 1924, his staccato runs and use of slap-tonguing sound quite dated today. However, after Louis Armstrong joined Henderson later in the year, Hawkins learned from the cornetist's relaxed legato style and advanced quickly. By 1925, Hawkins was truly a major soloist, and the following year his solo on "Stampede" became influential. Hawk (who doubled in early years on clarinet and bass sax) would be with Fletcher Henderson's Orchestra up to 1934, and during this time he was the obvious pacesetter among tenors; Bud Freeman was about the only tenor who did not sound like a close relative of the hard-toned Hawkins. In addition to his solos with Henderson, Hawkins backed some blues singers, recorded with McKinney's Cotton Pickers, and, with Red McKenzie in 1929, he cut his first classic ballad statement on "One Hour." 

By 1934, Coleman Hawkins had tired of the struggling Fletcher Henderson Orchestra and he moved to Europe, spending five years (1934-1939) overseas. He played at first with Jack Hylton's Orchestra in England, and then freelanced throughout the continent. His most famous recording from this period was a 1937 date with Benny Carter, Alix Combille, Andre Ekyan, Django Reinhardt, and Stephane Grappelli that resulted in classic renditions of "Crazy Rhythm" and "Honeysuckle Rose." With World War II coming close, Hawkins returned to the U.S. in 1939. Although Lester Young had emerged with a totally new style on tenor, Hawkins showed that he was still a dominant force by winning a few heated jam sessions. His recording of "Body and Soul" that year became his most famous record. In 1940, he led a big band that failed to catch on, so Hawkins broke it up and became a fixture on 52nd Street. Some of his finest recordings were cut during the first half of the 1940s, including a stunning quartet version of "The Man I Love." Although he was already a 20-year veteran, Hawkins encouraged the younger bop-oriented musicians and did not need to adjust his harmonically advanced style in order to play with them. He used Thelonious Monk in his 1944 quartet; led the first official bop record session (which included Dizzy Gillespie and Don Byas); had Oscar Pettiford, Miles Davis, and Max Roach as sidemen early in their careers; toured in California with a sextet featuring Howard McGhee; and in 1946, utilized J.J. Johnson and Fats Navarro on record dates. Hawkins toured with Jazz at the Philharmonic several times during 1946-1950, visited Europe on a few occasions, and in 1948 recorded the first unaccompanied saxophone solo, "Picasso." 

By the early '50s, the Lester Young-influenced Four Brothers sound had become a much greater influence on young tenors than Hawkins' style, and he was considered by some to be out of fashion. However, Hawkins kept on working and occasionally recording, and by the mid-'50s was experiencing a renaissance. The up-and-coming Sonny Rollins considered Hawkins his main influence, Hawk started teaming up regularly with Roy Eldridge in an exciting quintet (their appearance at the 1957 Newport Jazz Festival was notable), and he proved to still be in his prime. Coleman Hawkins appeared in a wide variety of settings, from Red Allen's heated Dixieland band at the Metropole and leading a bop date featuring Idrees Sulieman and J.J. Johnson, to guest appearances on records that included Thelonious Monk, John Coltrane, and (in the early '60s) Max Roach and Eric Dolphy. During the first half of the 1960s, Coleman Hawkins had an opportunity to record with Duke Ellington, collaborated on one somewhat eccentric session with Sonny Rollins, and even did a bossa nova album. By 1965, Hawkins was even showing the influence of John Coltrane in his explorative flights and seemed ageless. 

Unfortunately, 1965 was Coleman Hawkins' last good year. Whether it was senility or frustration, Hawkins began to lose interest in life. He practically quit eating, increased his drinking, and quickly wasted away. Other than a surprisingly effective appearance with Jazz at the Philharmonic in early 1969, very little of Hawkins' work during his final three and a half years (a period during which he largely stopped recording) is up to the level one would expect from the great master. However, there are dozens of superb Coleman Hawkins recordings currently available and, as Eddie Jefferson said in his vocalese version of "Body and Soul," "he was the king of the saxophone." 

(By Scott Yanow from allmusic.com) 

2016. március 1., kedd

Edvard Grieg - Peer Gynt (Melodia) Made In USSR Digital transfer noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016






Download Data     01    02    03    04   

Edvard Grieg - Peer Gynt (Melodia) Made In USSR

Peer Gynt Two suites from music to H. Ibsen's drama

Suite No.1. Op. 46  I.  II.  III. IV.

01 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Morning, Romantical Serenade
02 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Deat of Aase
03 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Anita's Dance
04 - Edvard Grieg  Peer Gynt - In The Hall of The Mountain King

Suite No.2. Op. 55  I.  II.  III. IV.

05 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Abduction and Ingrid's Lament
06 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Arab Dance
07 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Peer Gynt's Home Coming
08 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Solveig's Song

Lyric Suite. Op. 54.

09 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Sheperd Boy
10 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Norwegian Peasant March
11 - Edvard Grieg  Peer Gynt - Nocturne
12 - Edvard Grieg  Peer Gynt - March of The Dwarfs

Moscow Radio Large Symphonyc Orchestra
Conductor G.Rozhdstvensky

  • Peer Gynt I. szvit (Op. 46.)
    • 1. Reggeli hangulat (Allegretto pastorale)
    • 2. Aase halála (Andante doloroso)
    • 3. Anitra tánca (Tempo di Mazurka)
    • 4. A hegyi király csarnokában (Alla marcia e molto marcato)
  • Peer Gynt II. szvit (Op. 55.)
    • 1. Menyasszonyrablás (Allegro furioso) Ingrid panasza (Andante doloroso)
    • 2. Arab tánc (Allegretto vivace)
    • 3. Peer Gynt hazatérése (Allegro molto agitato)
    • 4. Solvejg dala (Andante)
------------------------------------

Edvard Hagerup Grieg (Bergen1843június 15. – Bergen, 1907szeptember 4.) norvég zeneszerző és zongoraművész.

Kezdetek

Apja, Alexander Grieg gazdag, skót származású kereskedő. Anyja, Gesine Judith Hagerup zenész és költő egy jónevű bergeni családból. Hatéves korában anyjától tanult zongorázni; ahogy előbbre haladt tanulmányaiban, MozartBeethovenWeber és Chopin műveket tanult. Már ekkor szeretett órákon át kísérletezni a zongorával.

Iskolái

Grieg nem szerette az intézményes életet, az iskolába kerülve lázadozott és több szökési kísérlete volt. Az iskolában persze gúnyolták szeszélyessége és zenei próbálkozásai miatt. De 15. születésnapján fordulat következett. A Grieg családot meglátogatta Ole Bull, az "északPaganinije", Norvégia büszkesége. Edvard játéka nagyon megtetszett Bullnak, így erősködött, hogy legyen a fiúból zenész. Így szüleit meggyőzve a következő októberben Lipcsébe ment tanulni. Grieg később így nyilatkozik lipcsei tanulóéveiről: "olyan bután hagytam el az iskolát, ahogy oda beléptem." Első lipcsei tanára, Louis Plaidy volt, aki a fiatal romantikussal zongoragyakorlatokat végeztetett. Olyan zeneszerzőktől, mit Muzio ClementiFriedrich Kuhlau és Czerny, akiket Grieg szívből utált. Tanult még Moschelesnél is, (aki Mendelssohn közeli barátja volt), de ő is Chopin helyett Mozartot tanított. Carl Reinecke volt a zeneszerzéstanára, vonósnégyes és szimfonikus zenének az írását követelte, megelőző gyakorlat nélkül. Moritz Hauptmann, egyik zongoratanára "kiemelkedő zongoristának", "legjobb tanulómnak" nevezte Grieget.

A fiatal zeneszerző

1862-ben befejezve a lipcsei tanulmányokat, Grieg hazatért. Koncertet adott Bergenben, előadta Moscheles etűdjeit, egy Beethoven-szonátát ésNégy zongoradarabjából (op. 1) hármat. Grieg Koppenhágába utazott, ami az akkori norvég kulturális élet központja volt. Itt ismerkedett meg elismert skandináv zeneszerzőkkel, mint Niels Gade és J. P. E. Hartmann. Hartmann hatására érdeklődni kezdett az északi legendák iránt. Itt találkozott unokatestvérével, a szintén bergeni születésű Nina Hageruppal. Rögtön egymásba szerettek, 1864 júliusában eljegyezték egymást. Eljegyzési ajándékul született Hans Christian Andersen Szeretlek téged versére írt lírai dala.
Új barátja Rikard Nordraak magával ragadta Grieget. Együtt lelkesedtek minden iránt, ami norvég, a sagák, a hegyek, a fjordok, a falusi emberek iránt. Ennek a lelkesedésnek a gyümölcse az Euterpe társaság, amelyet Nordaakkal és más zeneszerzőkkel hoztak létre a skandináv zene felkarolására.
Grieg számára küldetése világos lett, zenéjében kifejezésre akarta juttatni Norvégia szellemét, de még sokáig utazott Európában. A kulturális élet számos vezetőjével találkozott, köztük Liszttelés Ibsennel. Olaszországi útja során érte Nordaak halálhíre. Barátja tiszteletére belefogott Gyászinduló Rikard Nordraak emlékére című művébe.

Visszatérés Norvégiába


Eilif Peterssen portréja
Visszatérve Norvégiába, Christianiában telepedett le. Nehezen talált munkát. 1866október 15-én megszervezett egy történelmi eseménynek számító hangversenyt (ekkor Norvégia Svédországhoz tartozott), ahol csak norvég zene szerepelt: Nordaak néhány dala, Grieg néhány zongoradarabja és első hegedűszonátája. A hangverseny nagy sikert aratott, Grieg a "norvég zene új csillaga" lett.
1867 januárjában megindította a norvég zeneakadémiát és a Filharmóniai Társaság zenekarának vezetője lett.
1867 júniusában Grieg és Nina Hagerup összeházasodtak, a nyarat Dániában töltötték, ahol Grieg megkomponálta az a-moll zongoraversenyt, mely a norvég romantika jelképévé vált. Tavasszal megszületett első gyermekük; Alexandra, (1868április 10-én).
1868 végén levelet kapott Liszt Ferenctől, amelyben Liszt méltatta hegedűszonátáját, továbbá meghívta Weimarba. Grieg, sajnos azonnal nem tudott elmenni Weimarba, mert Dániában és Norvégiában már kitűzték új művének premierjét, azután családjával együtt Landásban nyaralt. Landásban Grieg rábukkant egy népzenei könyvre, Ludvig Mathias LindemanHegyi dallamok, régi és új, amelynek hatása további pályájára szempontjából igen jelentős volt.
1870 februárjában Rómában találkozott Liszttel. Liszt az a-moll zongoraverseny bravúros leblattolása után megindultan biztatta a zeneszerzőt további komponálásra.

Peer Gynt és sikerei

1874-ben Henrik Ibsen levelében felkérte a Peer Gynt című dráma megzenésítésére. Grieg nagy kihívásnak tekintette a művet, nehezen szánta rá magát. Végül 1876 januárjában elkészült a 22 tételes partitúra.
1877 nyarán családjával Hardanger vidékére utaztak, Lofthusba, ahol barátaik vendégházában laktak. Grieg maga egy fjord menti magányos kunyhóban lakott, ahol a vidéki béke és csend ösztönzőleg hatott alkotókedvére. Itt komponált egy év leforgása alatt egy vonósnégyestHegyi szolga című (két kürtre, vonósokra és baritonhangra írt) művét, továbbá korálzenét.
A következő években sikerei megsokasodtak, a Hegyi szolga premierjén maga a király is megjelent. Nagy népszerűségének köszönhetően, sokat turnézott külföldön: WeimarDrezdaLipcse,MeiningenBreslauKölnKarlsruheFrankfurt am MainArnhemHágaRotterdamAmszterdamPrágaVarsóPárizs.
A Bergen melletti, Troldhaugenen (Trollok dombja) építette fel házát, ahol 1885-től élete utolsó évéig lakott. 1885 után a legkülönbözőbb elismeréseket kapta: oxfordi és cambridge-i egyetem zenei díszdoktora, az Institut de France tagja, Orange-Nassau rend lovagja.
1898-ban ő szervezte meg a Bergenben rendezett norvég zene fesztiválját. Grieg pályája csúcsának tekintette a fesztivált, igazi norvég zeneszerzőnek érezte magát.

Utolsó évei


Grieg nyughelye a sziklafalban, Troldhaugen közelében (Norvégia)
1906-ban megírta a Fire salmer (Négy zsoltár) című művét, amely az utolsó olyan mű volt, amely a norvég népzenéből táplálkozott. Egészsége hanyatlani kezdett, a Troldhaugenről el kellett költöznie egy kristianiai szállodába. 1907 nyarán Leedsbe hívták egy fesztiválra. Utazás közben szívrohamot kapott, bevitték egy bergeni kórházba. Másnap reggel, álmában halt meg.
Ravatalánál több ezren búcsúztak, köztük külföldi méltóságok és a zenei világ képviselői. A hamvait tartalmazó urnát a Troldhaugen fjordjára néző sziklában helyezték végső nyugalomra. Nem véstek rá sírfeliratot.


    Forras: Wikipedia

    2016. február 14., vasárnap

    Re Toots Thielemans - Penthouse Serenade


    DATA            01      02    


    Title ............Penthouse Serenade
    Artist ..........Toots Thielemans
    Instrument .. Harmonica
    Genre ....... .Easy Listening



    01. What Are You Doing The Rest Of Your Life // [03:56]
    02. Penthouse Serenade // [02:42]
    03. This Is Always // [02:34]
    04. Stranger In Paradise // [03:18]
    05. Isn't It Romantic // [02:41]
    06. Stairway To The Stars // [03:19]
    07. Love Remembered // [03:28]
    08. Love Walked In // [02:31]
    09. Long Ago And Far Away // [02:27]
    10. A Pretty Girl Is Like A Melody // [02:30]
    11. I Love You Porgy // [03:05]
    12. You Stepped Out Of A Dream // [03:07]
    13. Old Friend // [03:19]
    14. You're Driving Me Crazy // [03:06]
    15. The First Time Ever I Saw Your Face // [03:50]

    Playing Time: 46:01 Total Size: 105 MB

    RE Post Swing Dance Orchestra - We're Gonna Dance


     DATA

    01 - Swing Dance Orchestra - Moten Swing
    02 - Swing Dance Orchestra - Chicago
    03 - Swing Dance Orchestra - Shout Sister Shout
    04 - Swing Dance Orchestra - Bugle Call Rag
    05 - Swing Dance Orchestra - Stormy Weather
    06 - Swing Dance Orchestra - Undecided
    07 - Swing Dance Orchestra - A Nightingale Song In Berkley Square
    08 - Swing Dance Orchestra - Song Of India
    09 - Swing Dance Orchestra - We're Gonna Dance
    10 - Swing Dance Orchestra - Organ Grinders Swing
    11 - Swing Dance Orchestra - My Heart Belongs To Daddy
    12 - Swing Dance Orchestra - Tain't What You Do
    13 - Swing Dance Orchestra - How High The Moon
    14 - Swing Dance Orchestra - Roll 'Em
    15 - Swing Dance Orchestra - Am I Blue

    2016. február 12., péntek

    Kovács Apollónia- Cigánydalok ( Gipsy Songs ) LPX SLPX 10103 ( p ) 1967 Digital transfer, noise cleaning and restored, at Audio Design Studio made 2016th.












    Download DATA


    01    02    03    04    
    Cigánydalok LP 1967 Qualiton Rekords

    Grabócz Miklós feldolg.

    Kovacs Apollonia - Madarász Katalin - Gaál Gabriella

    Járóka Sándor és Zenekara,

    Lakatos Sándor és Zenekara

    Ciganydalok - Gypsy Songs LPX - SLPX 10103 1967 Qualiton

    01 - Ki tancol a kocsmaban
    02 - Leestek a teli havak 
    03 - Mikor mentem Szovatara
    04 - Fozok neked szaraz babot
    05 - Kertem alatt jar a postas
    06 - Sej, haj, Boldizsar  
    07 - Nem szulettem butyira mama
    08 - Jaj babam, babam     
    09 - Adjon isten szekeret 
    10 - Minden ablak alatt   
    11 - Alacsony a cipom sarka
    12 - Faj a gyomrom, faj   
    13 - Fejik a fekete kecsket
    14 - Nyolceves se voltam  
    15 - Zsuzsi neni          
    16 - A magocsi erdo       
    17 - Sej, haj, Rozika     
    18 - Aj devlare           
    19 - Elvittek a ciganyokat
    20 - Ket kolomper         
    21 - Mulatok, mert jo kedvem van
    22 - Alacsony haz         
    23 - Piros volt a paradicsom
    24 - Buzat esazik a vadgalamb
    25 - Most mar elmehetsz   


    A/
    1, 3, 4, Kovács Apollónia
    2, Madarász Katalin, Gál Gabriella (ének)
    1, 3, Lakatos Sándor és zenekara
    3, 4, Járóka Sándor és zenekara

    LPX SLPX 10103 A  22' 45"
    ------------------------------------------------------

    B/

    1, 3, 4, Kovács Apollónia
    2, Madarász Katalin, Gál Gabriella (ének)
    1, 2, 4, Járóka Sándor és zenekara
    3. Lakatos Sándor és zenekara

    LPX SLPX 10103 B  22' 45"


    Ezt az albumot még gyerek fejjel igen sokat hallgattam, egy rozoga öreg lemezjátszón, mert a rokonnak akinél ez található volt, szinte más nem is állt rendelkezésre egy-két kis lemezen kívül. Ki hitte volna, hogy lassan 50 év múltán itt lesz található, kijavított formában ez az eredeti hanglemez melyet bizony az idő, és a lemezjátszó tűk, kissé viseltessé tették....
    -----------------

    Kovács Apollónia (  Forrás: Wikipédia )



    Szülei: Kovács Lajos és Koszta Katalin voltak. Tanulmányait a Józsa Béla Athenaeum színészoktató szakán végezte el Kolozsvárott. 1946-1949 között színésznő volt egy nagyenyedi magántársulatnál. 1949-1961 között a Nagyváradi Szigligeti Színházban játszott. Éz időtáj énekelt a Nagyváradi római katolikus székesegyház kórusában a 10 órai latin misék alkalmából, mikor ideje engedte. Majd 1961-ben Magyarországra települt át, Budapesten élt és magyar cigánydalokat adott elő, világhírű énekes lett belőle. Nemcsak előadta, hanem gyűjtötte is a dalokat, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre. 2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve előadóművészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-ben a megkapta a legrangosabb magyar kitüntetést a Kossuth-díjat.


    Lemezei:


    Te akartad, hogy így legyen
    Kovács Apollónia (1962)
    Gyöngyvirágos kis kertemben
    Hungarian Songs (1964)
    Cigánydalok (Gipsy Songs) (1967)
    Magyar nóták (1971)
    Székely népdalok
    Apollonia (1984)
    Hej, daládé, daládé (1991)
    Bíró uram, bíró uram (2000)
    Hosszú útnak hosszú pora (2002)


    ------------------------------------


    A milliók által kedvelt és ismert népszerű előadóművész, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának nyilvánított, november 17-én hunyt el 86 éves korában. A ceremónián a pályatársak és a zenésztársadalom nevében Szirmai László, az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) igazgatója búcsúztató beszédében felidézte, hogy Kovács Apollónia színésznőként kezdte pályáját egy nagyenyedi magántársulatnál, majd a Nagyváradi Állami Színházban játszott, és színésznőként több mint 40 szerepet formált meg.
    Emlékezetett: Kovács Apollónia 1961-ben települt át Erdélyből Magyarországra, és legnagyobb sikereit népdal- és nótaénekesként érte el, a műfaj ikonjává vált, bejárta a Föld szinte valamennyi kontinensét, és népszerűsítette a műfajt, a magyar kultúrát. A dalokat a művész nemcsak előadta, hanem gyűjtötte is, néhányat ő fordított le magyarra jegyezte meg.
    Magas szintű művészi munkáját a Nótaegyesület első Életműdíjával ismerte el, de számos Nívódíjat, majd állami kitüntetéseket kapott művészi tevékenységéért, így 2000-ben Dankó Pista-díjjal tüntették  ki, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték munkásságát. Tavaly, 2011. március 15-én pedig megkapta a legmagasabb művészi elismerést, a Kossuth-díjat.
    A hazai művészvilág nevében az OSZK igazgatója azt mondta, Kovács Apollónia halhatatlanságát, feledhetetlenségét őrzik hanglemezei, megszámlálhatatlan rádió- és televíziófelvételei.
    A család nevében unokahúga és keresztlánya, Palotás Józsefné Katalin búcsúzott, aki elmondta, hogy a művész hosszan tartó súlyos betegsége miatt azért vonult vissza a közélettől, mert nem akart csalódást okozni rajongóinak. Mint mondta, a Kossuth-díj új reményt és erőt adott Kovács Apollónia számára a felépüléshez, de a budakalászi idősek otthonából már nem tudott visszatérni a számára a családot és a világot jelentő színpadra, itt érte november 17-én a halál.
    A Kossuth-díjas nótaénekest mintegy kétszázan, a 100 tagú cigányzenekar kíséretében búcsúztatták, koporsóját pedig a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában temették el. Koporsójára a család a szertartáson egy marék erdélyi földet is szórt.
    A búcsúzatók között ott volt Kállai Kis Ernő klarinétművész, Mága Zoltán hegedűművész, neves és ismert cigányzenészek, nótaénekesek. 

    Forrás:    HIRADÓ.HU