2016. május 13., péntek

Kálmán Imre - Csárdáskirálynő 3 LP 1968 SLPX 16564 - 66 Nagyoperett 3 felvonásban Digital transfer, noise cleaning and mixed, at Audio Design Studio 2016.




01   02   03   04   05   06   07   08   09   10



Kálmán Imre

CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

NAGYOPERETT 3 FELVONÁSBAN

SZÖVEGÉT tRTA: L. STEIN ÉS B. JENBACH
A DALSZÖVEGEKET FORDITOTTA: GÁBOR ANDOR

A PRÓZAI RÉSZEKET ÁTDOLGOZTA: BÉKEFFI ISTVÁN ÉS KELLÉR DEZSŐ


Sylvia.....Házy Erzsébet
Edwin.....Korondi György
Ceculia.....Honthy Anna
Bőni gróf.....Rátonyi Róbert
Stázi bárónő.....Zentai Anna
Miksa főpincér.....Feleki Kamill
Leopold Mária főherceg.....Csákányi László
Kerekes Ferkó.....Palócz László


A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZlÓ ÉNEKKARA 
(Karigazgató: Sapszon Ferenc)
A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA
VEZÉNYEL:  BRÓDY TAMÁS
A felvétel 1968 júniusában készült


Dalcímek

01 - Elojatek
02 - Hogyha szivem kered tolem
03 - A lanyok, a lanyok, a lanyok angyalok
04 - Egy a szivem, egy a parom
05 - Jaj, cica (Hanyszor mondtam mer magamnak...)
06 - Nincs szebb, minta szerelem I Az asszony osszetor
07 - Hajmasi Peter, Hajmasi Pal (Nem el jobban Kinaban sem.
08 - Finale  - Kalman Imre - Csardaskiralyno -  reszlet (Gyere csak, Bonikam...)
09 - Tanckeringo
10 - Tul az operencian
11 - Emlekszel meg
12 - Hurra, hurra! (Jojjon, ne varjunk...)
13 - Te rongyos elet (Zajt ne uss, kicsi lany...)
14 - Csardaskiralyno - alom, alom edes alom
15 - reszlet (Bocsass meg, Apam
Finale — reszlet (‘Hajmasi Peter, Hajmasi Pal’ (zkr.)


KÁLMÁN IMRE

Csárdáskirálynő a világon legtöbbször játszott operettje; zeneszerzője: Kálmán Imre (1882-1953) munkássága új fejezetet jelentett az operett történetében, megújította a múlt század végén hanyatlásnak indult műfajt. Magyaros hangvételű muzsikája frissen és melodikusan szólt, zenéjében új színek és hangulatok jelentek meg. Kálmán Imre operettjeit hamar megismerte a külföld is s neve gyorsan igen jó csengésű lett. Sikereit hosszú évekig tartó, komoly munka előzte meg. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán Koessler János tanítványa volt s osztálytársai nem kisebb tehetségek, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Sokáig kritikusként működött, Molnár Ferenctől örökölte íróasztalát a Pesti Napló szerkesztőségében. Több ösztön- díjat nyert s számos komoly zenei művét adták elő; operatervekkel is foglalkozott s ezen kívül számos műdalt írt. S innen csak egy lépés választotta el a kabarédaloktól. Az első magyar kabaré abban az időben tette meg kezdeti, tétova lépéseit s az igazgató Molnár Ferenc dalokat rendelt Kálmán Imrétől. E kis dalok igen nagy sikert arattak s velük megteremtődött az átvezető út az operetthez. Már első ilyen kísérletét - Tatárjárás - is nagy lelkesedéssel üdvözölték, de a világhírt és a világsikert a Csárdáskirálynő hozta meg.

Első, bemutató előadására 1915. november 17-én került sor a bécsi Johann Strauss Theaterben, oly nagy sikerrel. hogy a bemutató után hosszú ideig műsoron maradt s mintegy 500 előadást ért meg. A magyarországi bemutató - Gábor Andor forditásában - 1916. november 3-án zajlott le a budapesti Király Színházban. A főbb szerepeket Kosáry Emmi (Sylvia), Király Ernő (Edwin), Szentgyörgyi Ida (Stázi) és Rátkai Márton (Bóni) énekelte, illetve játszotta.
1945-ben először eredeti változatban játszották - ismét csak táblás házak mellett - Budapesten a Csárdáskirálynőt. Később Békeffi István és Kellér Dezső átdolgozta az operett szövegét, Ugyanis a magyar operettszínpad csodálatos tehetségű művésznőjének, Honthy Hannának óhajtottak szerepet írni. Úgyszintén jelentős szerepet kapott az átdolgozás soráii Miska főpincér, a magyar operettszinpad egyik jelentős alakjának, Feleki Kamillnak testére szabva. Bár a világon mindenütt az eredeti változatot játszották, a megújhodott Csárdáskirálynő megsokszorozta eddigi sikersorozatát. Ezzel a darabbal szerepelt a Fővárosi Operettszínház számos külföldi országban, mindenütt nagy elismeréseket szerezve. A hanglemezfelvételen nagy részben e színház előadásában szólal meg a darab, kivéve a címszereplő Házy Erzsébetet és partnerét, Korondi Györgyöt, továbbá Kerekes Ferkó szerepét játszó és éneklő Palócz Lászlót, akik mindhárman a Magyar Állami Operaház tagjai. Érdekességként említjük meg, hogy a magyar bemutatón a főszereplő Kosáry Emmi is az Operaházból került a Király Színházba,

Előadók:

HÁZY ERZSÉBET (Sylvia) a Rádiókórus tagjaként tűnt fel, onnan szerződtették az Operaházba, amelynek ma már európai hírű művésze. Főleg a Puccini-operák vezetőszerepeiben, valamint néhány Új magyar operában aratta legnagyobb sikereit. Nagyszerű színpadi megjelenése, kiváló színészi készsége csak megerősíti alakításainak hatását. Operaszínpadi működése mellett gyakran lép fel operettekben is, nem egyszer külföldi fesztiválokon is.

KORONDI GYÖRGY (Edwin) az Operaház fiatal tenoristája. Előbb a debreceni operaegyüttes tagja, majd néhány éve az Operaház művésze. Főleg a Mozart- szerepekben otthonos, de nagy sikereket aratott a Traviata, és a Hoffmann meséi főszerepeiben is. Az operett terén a Denevér Alfrédjában tűnt ki.

HONTHY HANNA (Cecília) Magyarország fél század óta ünnepelt operettsztárja. Balettnövendékként kezdte színi pályáját az Operaházban, onnan került az operett- és a prózai színpadra. Előnyös színpadi megjelenéséhez, kitűnő humorához alaposan képzett — a Zeneakadémián kiművelt — szopránhang és fölényes színjátszói készség járul. Magyarországon kívül számos turnén hódította meg a közönséget, ám igazi otthona hazája, ahol nincsen olyan fellépése, mely ne eredményezne vastapsot. Úgyszólván minden nálunk előadásra került nagy operettben vezető szerepet játszott, leghíresebb alakításai a Vígözvegy, Három a kislány, Bajadér, Nebáncsvirág, Luxemburg grófja primadonnaszerepei voltak.

RÁTONYI RÓBERT (Bóni) ugyancsak alapos színészi és énekesi képzésben részesült. Rendkívül sikeres, ünnepelt táncos-komikusa a Fővárosi Operettszínháznak, melynek csaknem valamennyi darabjában szerepelt. Sikerének összetevői:
színészi készsége, dinamikus humora, szép szövegmondása, ügyes táncai és az egész egyéniségéből áradó kedves báj. Drámai színészként is komoly sikereket aratott.

ZENTAI ANNA (Stázi), a magyar operettjátszás jelenleg elsőszámú szubrettje. Pályáját operaénekesnőként kezdte Szegeden, onnan került át az operettmuífajba. Sokoldalú, vérbő humorú, csengő hangú, bájos megjelenésű színésznő.

FELEKI KAMILL (Miska) revűtáncosi pályakezdés után került színpadra, 1927-ben. Jellemábrázoló képessége és jó humora segítette hozzá, hogy vezető szerepeket kapjon nemcsak az operettszínpadon, hanem prózai darabokban is. Hatvanéves korára is megőrizte könnyed és virtuóz tánckészségét és humorát.
A kisebb szerepekben 

CSÁKÁNYI LÁSZLÓ, a Fővárosi Operettszínházból a Vígszínház tagjai közé került kiváló jellemszinész,
PALÓCZ LÁSZLÓ, az Operaház tagja és FERENCZ LÁSZLÓ, a Fővárosi Operettsziriház tagja működnek közre.

A felvétel karmestere, BRÓDY TAMAS, Kodály növendéke volt a Főiskolán. Igen sok színházban működött pályája során, 1947 óta a Fővárosi Operettszínház vezető karnagya. Egy időben a Rádiózenekar állandó karmesterei közé is tartozott. Dirigensi működése mellett jelentős zeneszerző, aki főleg az operettek és musicalek sorával szerzett magának hírnevet. A könnyű múzsa ihlette művek mellett néhány szimfonikus darabot, valamint igen sok fiimzenét is komponált.
KRISTÓF KÁROLY


TARTALOM

I. felvonás
(A pesti Orfeumban)

herceg beleszeret Vereczkey Sylviába a Pesti Orfeum híres Csárdáskirálynőjébe.
Sylvia búcsúestjét készül tartani, ugyanis Franciaországba hívták vendégszerepelni. Az orfeum régebbi vendégei és Miska főpincér visszaemlékeznek egy hasonló, jó néhány évvel ezelőtti búcsúestre, amikor az akkori Csárdáskirálynő - Cilike - búcsúzott. Edwin meg akarja akadályozni Sylvia utazását, sőt Bóni grófot párbajra
is kihívja, aki el akarja kísérni útjára Sylviát, ugyanis valamikor udvarolt neki. Edwin herceg anyja, aki nem más mint a régi — harmadik férje révén a hercegnő ünnepelt Csárdáskirálynő, táviratban parancsolja meg Edwinnek, hogy azonnal térjen haza s vegye feleségül Stázi grófnőt. Edwin herceg nem tud lemondani Sylviáról és ezért szakít családjával. Az orfeumba inkognitóban megérkezik Cecília, hogy személyesen akadályozza meg a házasságot. Cecília a régi emlékek hatására egy pillanatra leveti inkognitóját s Miska főpincér és régi hódolója, Feri boldogan ismerik fel a régi Csárdáskirálynőt. Cecília megesketi régi barátait, hogy titkát nem árulják el. Edwin gróf Cecília szóbeli utasítására sem hajlandó elválni Sylviától s így Cecília katonai behívót küldet fiának. Edwin kénytelen teljesíteni a parancsot, de előbb közjegyző jelenlétében házassági kötelezvényt ír alá, melyben ígéretet tesz, hogy nyolc héten belül feleségül veszi Sylviát. Bóni gróf - aki még mindig szerelmes Sylviába —megmutatja Sylviának Edwin és Stázi eljegyzési meghívóját, melyet Cecília készíttetett. Sylvia elhatározza, hogy mégis elutazik Párizsba, ahová Bóni gróf is elkíséri.

II. felvonás
(Cecilia palotájában)

Cecília palotájában fényes estély van, itt akarják kihirdetni Edwin és Stázi eljegyzését. Edwin már-már hajlandó a házasságra, ugyanis nem tudja megbocsájtani Sylviának, hogy Bóni grófral Párizsba utazott. Stázi, aki tudja, hogy Edwin Sylviát szereti, vonakodik a házasságtól. Miska az Orfeum főpincére jelenleg Cecília komornyikja s mmdent elkövet, hogy Sylviát és Edwint kibékítse. Ő csempészi be az estélyre Sylviát és Bónit, akik mint házaspár jelennek meg. Edwin szemrehányást tesz Sylviának, aki viszont Edwin eljegyzési meghívójára hivatkozik. Edwin elhatározza, hogy bosszúból feleségül veszi Stázi grófnőt. Stázinak viszont egyre jobban tetszik Bóni gróf, aki szintén érdeklődik a lány után. Tánc közben Edwin és Sylvia ismét egymásra talál. És Edwin — Bóni gróf feleségének gondolva Sylviát — most már semmi akadályt sem lát házasságához, hiszen elvált grófnőt már feleségül vehet. Sylvia büszkeségét sérti ez és leleplezi magát a társaság előtt, felolvassa Edwin házassági ígéretét és aztán széttépiEdwin ezek után is feleségül akarja venni Sylviát, ám Cecília tiltakozik ellene.

III. felvonás
(Karlsbadipark)

Cecília születésnapját ünnepli igen szomorú hangulatban, ugyanis Stázi megszökött Bóni gróíTal, Edwin pedig Sylvia után utazott. Megdöbbenése fokozódik, amikor plakátot lát meg, mely Sylvia szereplését hirdeti Edwin zongorakíséretével, aki lemondott rangjáról. Egyetlen megoldás kínálkozik: Edwint elmegyógyintézetbe kell csukatni. Ám megjelenik Miska — aki most Sylvia titkára — s régi orfeumi barátja segítségével elhatározzák, hogy meglágyítják Cecília szívét. S erre egyetlen eszköz lehetséges: le kell leplezni Cecíliát, emlékeztetni kell őt nyilvánosan, hogy ő is orfeumi sanzonettből lett hercegnő. Így meghívják a születésnapi ünnepségre Cecília régi férjeit, s az első férj felismeri a régi Csárdáskirálynőt. Így Cecília kénytelen beleegyezni a házasságba. Végül mindenki megtalálja párját s Cecília is megvigasztalódik,
ugyanis élete vágya teljesült — a főherceg jóvoltából — udvarhölggyé nevezik ki.






3 megjegyzés:

Tibor Mészáros írta...

Kösz' a feltöltést! Viszont van egy kis bökkenő. A 7. rész helyett ez olvasható:

Not Found
Error 404

Van lehetőség a korrigálásra? Előre is köszönet!

Audio Design Studio írta...

Mukodik a 7. rész is

Tibor Mészáros írta...

7. rész helyett az újabb üzenet:

Fertőzés
URL:MAL