01 - Johann Strauss - Étlen a Magyar’ - gyorspolka np. 332
02 - Johann Strauss - Bécsi vér - keringő op. 354
03 - Id. Johann Strauss - Séhaj-galopp op. 9
04 - Johann és Josef Strauss - Pizzicato-polka
05 - Johann Strauss - Császárkeringő op. 437
06 - Johann Strauss - A kiserdőben - francia polka op. 336
07 - Johann Strauss - Tere-tere polka op. 214
08 - Johann Strauss - A cigánybáró - nyitány
09 - Johann Strauss - Kirándalóvonat - gyorspolka op 281
10 - Johann Strauss - Perpetuum mobile - zenei trőta op 257
11 - Johann Strauss - Mennydörgés ás villámlás - gyorspolka op. 324
12 - Johann Strauss - Kék Duna keringő op. 314
13 - Id. Johann Strauss - Radetzky induló op. 228
A Strauss dinasztia Budapesten
Hogy kerül a Strauss-dinasztia Budapestre? Ujabb zenetörténeti, pontosabban családtorténeti kutatások eredményei szerint a Strauss dinasztia egyik ősapja, Johann Michael Strauss Budán született 1720-ban, majd Bécsbe költözött ás ott halt meg 1800-ban. Még nem ismerhelte Johann nevű unokáját. aki 1804-ben szuletett, Ő a dinasztia-alappító, a keringö-kiráty apja, az utókor szemében “Johann Strauss Vater”, az idősebb Johann Strauss (1804-1849). Amit ő és három fia művelt, a világ úgy ismeri, mint a” bécsi muzsikát, amihez, hát igen, azért hozzá tehet számítani Mozartot ás Schubertet is..
Az idősebb Johann Strauss még kisfiú, amikor a Bécsi Kongresszus 1815-ben, Napoleon bukása után megerősai a Habsburg-monarchia helyzetél. amely ettől kezdve utolsó virágkorát éli. Eduard Strauss (1835-1916) halálának évében még tombol az első világháború, de már előrevetíti árnyákát a Monarchia összeomlása. Ennek az utolsó, nem gondtalan de minden eddiginél pompázatosabb virágkornak zenei vetülete a Strauss dinasztia zenéje.
De hiába Bécs a székhely, a Habsburg birodalom legnagyobb országa, mégis Magyarország és a birodalom másik fővárosa Pest ás Buda (1813-tól egy város Budapest néven). A bácsi valcer itt éppúgy otthon van, mint ahogyan Bécs képéhez hozzátartozik a Pállfy, a Széchenyi, az Erdődy palota. A bécsiek azt mondogatták, a valcer igazi, autentikus előadásmódját csak Ők tudják, hiszen ami a kottában lejegyezhetetlen, ami a kottafetek mögött megbújik, s vérukben van és náluk öröklödött nemzedékröl nemzedékre. Igen, náluk és Pesten!
A Strauss család muzsikusai mindannyian nagyon szerették Pestet ás a magyarokat. Id Johann Strauss zenekarának első külföldi útja Pestre vezetett, és e-vendégszereplés emlékét őrzi a Pesti emlék (Eninnerung an Pesth) c. keringő ItJ. Johann Strauss (t825-1899) e kor legnagyobb magyar írója, Jókai Mór elbeszélése nyomán írta egyik legsikeresebb daljálékát, A cigárnybáró-t:
Éljen a magyar’ — ezzel a címmel írt polkát a nemrég felépült új Pesti Vigadóhan való előadás céljára, a nemes magyar nemzetnek ajánlva’ ugyanerre az alkalomra Joset Strauss (t827-1870) az Andrássy indulót komponálta. Pesti csárdás (Pesther Csárdás). Csikós négyes (Tscikosch-Quadrille), Magyar koronázási induló (Ungarischer Krönungsmarscln), Üdvöztet Budapestre! (Gruss an Budapest!) ilyen cimeket találunk a múvek jegyzékében és ne feleítkezzünk el a Denevér híres csárdásárót sem..
A Strauss-dinasztia otthon van tehát Magyarországon. Abban az országban melynek muzsikusai most megmutatják a világnak. mennyire szeretik ás mennyire ”tudták” ezt a muzsikát.
Hogy kerül a Strauss-dinasztia Budapestre? Ujabb zenetörténeti, pontosabban családtorténeti kutatások eredményei szerint a Strauss dinasztia egyik ősapja, Johann Michael Strauss Budán született 1720-ban, majd Bécsbe költözött ás ott halt meg 1800-ban. Még nem ismerhelte Johann nevű unokáját. aki 1804-ben szuletett, Ő a dinasztia-alappító, a keringö-kiráty apja, az utókor szemében “Johann Strauss Vater”, az idősebb Johann Strauss (1804-1849). Amit ő és három fia művelt, a világ úgy ismeri, mint a” bécsi muzsikát, amihez, hát igen, azért hozzá tehet számítani Mozartot ás Schubertet is..
Az idősebb Johann Strauss még kisfiú, amikor a Bécsi Kongresszus 1815-ben, Napoleon bukása után megerősai a Habsburg-monarchia helyzetél. amely ettől kezdve utolsó virágkorát éli. Eduard Strauss (1835-1916) halálának évében még tombol az első világháború, de már előrevetíti árnyákát a Monarchia összeomlása. Ennek az utolsó, nem gondtalan de minden eddiginél pompázatosabb virágkornak zenei vetülete a Strauss dinasztia zenéje.
De hiába Bécs a székhely, a Habsburg birodalom legnagyobb országa, mégis Magyarország és a birodalom másik fővárosa Pest ás Buda (1813-tól egy város Budapest néven). A bácsi valcer itt éppúgy otthon van, mint ahogyan Bécs képéhez hozzátartozik a Pállfy, a Széchenyi, az Erdődy palota. A bécsiek azt mondogatták, a valcer igazi, autentikus előadásmódját csak Ők tudják, hiszen ami a kottában lejegyezhetetlen, ami a kottafetek mögött megbújik, s vérukben van és náluk öröklödött nemzedékröl nemzedékre. Igen, náluk és Pesten!
A Strauss család muzsikusai mindannyian nagyon szerették Pestet ás a magyarokat. Id Johann Strauss zenekarának első külföldi útja Pestre vezetett, és e-vendégszereplés emlékét őrzi a Pesti emlék (Eninnerung an Pesth) c. keringő ItJ. Johann Strauss (t825-1899) e kor legnagyobb magyar írója, Jókai Mór elbeszélése nyomán írta egyik legsikeresebb daljálékát, A cigárnybáró-t:
Éljen a magyar’ — ezzel a címmel írt polkát a nemrég felépült új Pesti Vigadóhan való előadás céljára, a nemes magyar nemzetnek ajánlva’ ugyanerre az alkalomra Joset Strauss (t827-1870) az Andrássy indulót komponálta. Pesti csárdás (Pesther Csárdás). Csikós négyes (Tscikosch-Quadrille), Magyar koronázási induló (Ungarischer Krönungsmarscln), Üdvöztet Budapestre! (Gruss an Budapest!) ilyen cimeket találunk a múvek jegyzékében és ne feleítkezzünk el a Denevér híres csárdásárót sem..
A Strauss-dinasztia otthon van tehát Magyarországon. Abban az országban melynek muzsikusai most megmutatják a világnak. mennyire szeretik ás mennyire ”tudták” ezt a muzsikát.
A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR
A Magyar Államvasutak 1945. május 1-jén alapította iitth saját szimtonikus zenekarát. Az együttes első művészeti vezetője. Szőke Tibor, az Operaház fiatal karmesterének irányitásával 1946 őszén már bérleti hangverseny sorozatot indított a Zeneakadémián. 1947 novemberében Bécsben, e Musikvereinssaalban ís feltéptek. A budapesti ás vidéki szimfonikus hangversenyekkel párhuzamosan 1947-ben indult el a Gördütő Opera”. az Allami Operaház utazó társulata, melyben az Opera énekesei, kórusa és MÁV
Szimtonikus Zenekar vett rászt. 1947 és 1954 között 544 elődást tartott ez a társulat szerte az országban.
A zenekar karmesterei a már említett Szőke Tibor után Pécsi István, Lukács Miklós, (Óberfrank Géza, Nagy Ferenc, Mark Gorenstein voltak, jelenleg — 1988 óta
olyan neveket találunk, mint Franz Konwitschny, Kurt Masur, Ao,id Janszonsz, Hans Swarowsky. Herbert Blomstedt, Franco Ferrara, Cario Zecchi, Lamberto Gardeíli, Kobayashi Kenichiro, Moshe Atzmon. Szólistakánt kózreműködtck: Lazar Herman, Jeanne-Marie Dsrré, Sándor György, Gertler Endre, Ruggiero Ricci. Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán. Ránki Dezső, Perényi Miklós, Onczay Csaba, Jandó Jenő ás rriég nagyon sokan.
Kúltöldi vendégszereptésein rövidebb hosszabb turnék között olyan kiemelkedő jetentőségű fesztiválokon vett részt a zenekar, mint a Bécsi Ünnepi Hetek, Tnurs, Assisi, Lourdes: Olyan hangversenytermekben, mint az amsterdami Concertgebouw, 5 stuttgsrti Liederhslte. a muncheni Gasteig Philharrnmonie.
A zenekar ma is magyar zenei élet álvonalába tartozik. 1946 óta, megszakítás nélkül minden évben megrendezett bértetsorozatainak hűséges állandó törzsközönsége van. Hosszú éveken át állandó szereplője volt a budapesti nemzetközi zenei versenyek dőntőinek és a Magyar Televizió Nemzetközi Karmester versenyének. Magyar és külfőtdi cégek kiadásában számos hanglemeze és CD-je jetent meg.
Idestova tíz éve minden évben, Szilveszter táján beutazzák Németországot, valamint a szomszédos országok németajkú városait és újévi hengversenyek keretében játsszák a Strauss-dinasztia műveit. Mindig, mindenütt nagy sikerrel. Minden kritika kiemeli, hogy a magyar muzsikusok milyen elevenen őrzik a bécsi muzsika előadói hagyományait.
A Magyar Államvasutak 1945. május 1-jén alapította iitth saját szimtonikus zenekarát. Az együttes első művészeti vezetője. Szőke Tibor, az Operaház fiatal karmesterének irányitásával 1946 őszén már bérleti hangverseny sorozatot indított a Zeneakadémián. 1947 novemberében Bécsben, e Musikvereinssaalban ís feltéptek. A budapesti ás vidéki szimfonikus hangversenyekkel párhuzamosan 1947-ben indult el a Gördütő Opera”. az Allami Operaház utazó társulata, melyben az Opera énekesei, kórusa és MÁV
Szimtonikus Zenekar vett rászt. 1947 és 1954 között 544 elődást tartott ez a társulat szerte az országban.
A zenekar karmesterei a már említett Szőke Tibor után Pécsi István, Lukács Miklós, (Óberfrank Géza, Nagy Ferenc, Mark Gorenstein voltak, jelenleg — 1988 óta
olyan neveket találunk, mint Franz Konwitschny, Kurt Masur, Ao,id Janszonsz, Hans Swarowsky. Herbert Blomstedt, Franco Ferrara, Cario Zecchi, Lamberto Gardeíli, Kobayashi Kenichiro, Moshe Atzmon. Szólistakánt kózreműködtck: Lazar Herman, Jeanne-Marie Dsrré, Sándor György, Gertler Endre, Ruggiero Ricci. Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán. Ránki Dezső, Perényi Miklós, Onczay Csaba, Jandó Jenő ás rriég nagyon sokan.
Kúltöldi vendégszereptésein rövidebb hosszabb turnék között olyan kiemelkedő jetentőségű fesztiválokon vett részt a zenekar, mint a Bécsi Ünnepi Hetek, Tnurs, Assisi, Lourdes: Olyan hangversenytermekben, mint az amsterdami Concertgebouw, 5 stuttgsrti Liederhslte. a muncheni Gasteig Philharrnmonie.
A zenekar ma is magyar zenei élet álvonalába tartozik. 1946 óta, megszakítás nélkül minden évben megrendezett bértetsorozatainak hűséges állandó törzsközönsége van. Hosszú éveken át állandó szereplője volt a budapesti nemzetközi zenei versenyek dőntőinek és a Magyar Televizió Nemzetközi Karmester versenyének. Magyar és külfőtdi cégek kiadásában számos hanglemeze és CD-je jetent meg.
Idestova tíz éve minden évben, Szilveszter táján beutazzák Németországot, valamint a szomszédos országok németajkú városait és újévi hengversenyek keretében játsszák a Strauss-dinasztia műveit. Mindig, mindenütt nagy sikerrel. Minden kritika kiemeli, hogy a magyar muzsikusok milyen elevenen őrzik a bécsi muzsika előadói hagyományait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése