A
01. Ezzel a kis dallal üzenem
(Szécsén Mihály)
SEBO MIKLOS - Hanem Zenekar
02. Száz csókos, forró valcer
(Mihály István)
Egy boldog pesti nyár c. operettbol
HONTHY HANNA - zenekari kísérettel
03. Vallomás (,‚Szeretlek, Ágnes. .
(Heinrich Heine - Endrodi Sándor)
SZEMERE LASZLÓ - Pátria zenekar
04. Minden kislány tizenhaton túl
(Füredy Imre)
A Szakítani nehéz c. filmbol
KELLY ANNA - Pátria zenekar
05. Ne álmodozz szívem tovább (Szász Miklós)
WEYGANG TIBOR - Vécsey zenekar
06. Pont Ilyen asszony
(Szécsén Mihály)
A Tábornokné c. zenés játékból
BORDY BELLA, PETHES FERENC Új Magyar Színház zenekara - vez.: Török Emil
07. Még sohase fájt a szívem
(Váraljai Gyula)
A Hazafelé c. filmbol
KALMÁR PÁL - Odeon zenekar
08. Akár nyár van, akár tél
(ifj. Békeffi István)
A Tizenhárom kislány mosolyog az égre c. fiimbol
KALMÁRPÁL - Odeonzenekar
B
09. Mily mesés dolog a Niagara
(I-Iarmath Imre)
SEBÓ MIKLOS - Domina zenekar
10. Vannak egészen furcsa dolgok
(Zerkovitz Béla)
KALMÁR PÁL - Dobbri zenekar
11. Orgonavirág
(Füredy Imre)
A Szakítani nehéz dolog c. filmból
KELLY ANNA - Pátria zenekar
12. Merci bien
(Szilágyi László)
A Csárdás c. operettbol
SEBÓ MIKLÓS - Dominatánczenekar
13. Nem tudok hinni magának
(Szilágyi László)
A Csárdás c. operettbol
HONTHY HANNA - Komor Géza tánczenekar
14. Rámás csizmám térdig sáros
(Füredy Imre)
A Szakítani nehéz dolog c. filmbol
MAJOR IDA, KAZAL LASZLO - Pátria zenekar
15. Ha tudnád, mennyire szeretlek
(Somlyó Zoltán)
KARADY KATALIN - Pátria zenekar
16. Szép hely, jó hely Teherán
(Halász Rudolf, Kellér Dezso)
A Fityfiritty e. operettbol
FERENCZY LÁSZLÓ - Radiola zenekar
Buday Dénes
Budapest
név szerint egységes város; a valóságban Buda és Pest sok mindenben nagyon
különböznek egymástól. A század elso felében Pest sajátos hangvételét,
utcaköltészetét legtalákbban Zerkovitz Béla szólaltatta meg, Buda várospoétája
pedig Buday Dénes volt.
Budán született, 1890. október 8-án, s itt volt otthona, amelyet a háború pusztított el. rzéseiben, gondolataiban, sajátos muvészetében azonban haláláig budai maradt, azután is, hogy már nem lakott ott. A muzsika már gyermekkorában vonzotta. Tizennégy évesen daljátékot állít össze iskolai ünnepségre. A Zeneakadémián Hubay Jeno és Koessler János tanítványa. Szakmai ismereteit Bécsben szélesíti, ahol 1919-ben eloadják Loreley címu egyfelvonásos vígoperáját. 1916-ban a Budai Színkörben bemutatják elso operettjét (Fogadjunk). Ekkor már a pesti Apollo Kabarénak is házi zeneszerzoje, majd késobb zenei vezetoje.
A 20—30-as években Bécsben és Berlinben dolgozik, ahol keresett mint filmzene-komponista. Dalait világsztárok éneklik: Zarah Leander, Erna Sack, Jan Kiepura és mások. Budapesten szinte minden évben bemutatják egy-egy új operettjét: a Diákszerelem, Erdélyi diákok, Fityfiritty, Egy boldog pesti nyár — és még egy sor operett született, de mindenek fölött a Csárdás (1936) arat nagy és megérdemelt sikert. Dalait az egész ország énekli. 1937-tol hazai filmekhez is Ír muzsikát. Fiimzenéj nem önálló betétdalok sora, hanem szimfonikus jellegu, a képi világot zeneileg megfogalmazó, egyedi muvek.
letének utolsó két évtizedében muvészete sajátos módon elmélyül. Legszívesebben irodalmi sanzonokat komponál. Kedves költojének, Ady Endrének verseivel kapcsolatban már 1909-ben az volt a véleménye, hogy újfajta zenei megközelítést igényelnek. Korának számos kiváló költojével meleg, baráti kapcsolatban állt. De zenét írt Goethe, Heine, Rilke, Hugo, Kástner, Szimonov, Neruda s számos más külföldi költo verseihez is. Irodalmi sanzonjai a mufaj klasszikus darabjai. A nyugat költoinek megzenésített költeményeibol egy sorozatot a Petofi Irodalmi Múzeum Buday Dénes eloadásában, saját zongorakíséretével szalagra rögzített. 1963. október 19-én örökre elhallgatott, muvei azonban ma is élnek.
KÁLMÁN A.
Budán született, 1890. október 8-án, s itt volt otthona, amelyet a háború pusztított el. rzéseiben, gondolataiban, sajátos muvészetében azonban haláláig budai maradt, azután is, hogy már nem lakott ott. A muzsika már gyermekkorában vonzotta. Tizennégy évesen daljátékot állít össze iskolai ünnepségre. A Zeneakadémián Hubay Jeno és Koessler János tanítványa. Szakmai ismereteit Bécsben szélesíti, ahol 1919-ben eloadják Loreley címu egyfelvonásos vígoperáját. 1916-ban a Budai Színkörben bemutatják elso operettjét (Fogadjunk). Ekkor már a pesti Apollo Kabarénak is házi zeneszerzoje, majd késobb zenei vezetoje.
A 20—30-as években Bécsben és Berlinben dolgozik, ahol keresett mint filmzene-komponista. Dalait világsztárok éneklik: Zarah Leander, Erna Sack, Jan Kiepura és mások. Budapesten szinte minden évben bemutatják egy-egy új operettjét: a Diákszerelem, Erdélyi diákok, Fityfiritty, Egy boldog pesti nyár — és még egy sor operett született, de mindenek fölött a Csárdás (1936) arat nagy és megérdemelt sikert. Dalait az egész ország énekli. 1937-tol hazai filmekhez is Ír muzsikát. Fiimzenéj nem önálló betétdalok sora, hanem szimfonikus jellegu, a képi világot zeneileg megfogalmazó, egyedi muvek.
letének utolsó két évtizedében muvészete sajátos módon elmélyül. Legszívesebben irodalmi sanzonokat komponál. Kedves költojének, Ady Endrének verseivel kapcsolatban már 1909-ben az volt a véleménye, hogy újfajta zenei megközelítést igényelnek. Korának számos kiváló költojével meleg, baráti kapcsolatban állt. De zenét írt Goethe, Heine, Rilke, Hugo, Kástner, Szimonov, Neruda s számos más külföldi költo verseihez is. Irodalmi sanzonjai a mufaj klasszikus darabjai. A nyugat költoinek megzenésített költeményeibol egy sorozatot a Petofi Irodalmi Múzeum Buday Dénes eloadásában, saját zongorakíséretével szalagra rögzített. 1963. október 19-én örökre elhallgatott, muvei azonban ma is élnek.
KÁLMÁN A.
Szerkesztette: Nemes András Archív felvételek
Fotó Gát György
Grafika: Szoronik József
Mode in Hsegary ® 1983
A lemez sztereó és mono hangszedosel in lejátszható.
1 megjegyzés:
thanks for share!!!
Megjegyzés küldése